Leáldozhat a rejtett céges érdekeltségeknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új, szigorított követelmények lépnek életbe a cégek tényleges tulajdonosaival kapcsolatosan az uniós országokban: az EU Negyedik Pénzmosás Elleni Irányelve megköveteli a társaságoktól és egyéb vállalkozásoktóltényleges tulajdonosaikra vonatkozó pontos nyilvántartások vezetését és adott esetben ezek hozzáférhetővé tételét – írja közleményében a Taylor Wessing.


 „A követelmények Európa-szerte hatást gyakorolnak majd a nagyvállalati csoportokra, az unión belüli és kívüli befektetőkre, és a holding cégekre is” – mutat rá Ódor Dániel, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.

Az Irányelv értelmébentényleges tulajdonosnak minősül bármilyen olyan természetes személy, aki atársaság végső tulajdonosa, vagy afölött végső irányítást gyakorol. Gazdasági társaságok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki a társaság részvényeinek, szavazati jogának, vagytulajdoni érdekeltségnek legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tulajdonosaként a társaság végső tulajdonosa vagy afölött végső irányítást gyakorol.

Ha ilyen személyt nem lehet azonosítani, illetve amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a megjelölt személyvalóban tényleges tulajdonos, az esetben a vezető tisztségviselő(k) tisztét betöltő természetes személy(ek)tekintendőtényleges tulajdonosnak.

Az újonnan hatályba lépett Irányelv legfontosabb előírásai

A cégeknek és egyéb jogi személyeknek kötelező pontos és naprakész nyilvántartástvezetni a tényleges tulajdonosaikról, jelölve azok nevét, születési idejét, lakhelyét, és a ténylegestulajdonosi viszony jellegét és mértékét.

A tényleges tulajdonosokról szóló információkat a tagállamokban központilag nyilvántartják
A központi nyilvántartásban szereplő információt elérhetővé kell tenni az illetékes hatóságok, pénzügyi információsegységek, ügyfél-átvilágításra kötelezett szolgáltatók, valamint bármilyen olyan személy vagy szervezet számára, amely bizonyítani tudja ehhez fűződő jogos érdekét

„Az Irányelv szigorítása kihívást jelent az Európában kiterjedt jelenléttel rendelkező nagyvállalatok és az európai portfolióval rendelkező magánbefektetők számára, akiknek nemcsak azt kell eldönteniük, hogy az egyesleányvállalatok esetében mely társaságot vagy tényleges tulajdonost regisztrálják, de a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidőkeltérő időpontjaival is számolniuk kell.” – összegez Ódor Dániel, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.

Több országban csúszhat a bevezetés

Az új Irányelvben foglalt szabályozás több tagállamban is késéssel lép hatályba – a szomszédos Ausztriában például csak 2018 januárjában. A nyilvántartási és bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályok még azon országok esetében is gyakran csak késleltetve lépnek életbe, melyek egyébként határidőben átültették a szabályozást hazai jogukba. Németországban például a jogi entitásoknak 2017. október 1-jéig voltidejük összegyűjteni a szükséges információt és eljuttatni azt az illetékes hatósághoz. Franciaországban a társaságoknak 2018. április elsejéig szükséges teljesíteniük a bevallási kötelezettségüket, a 2017. augusztus elsejeután alapított társaságoknakazonban ezt azonnal meg kellett tenniük. Hollandiában a jogszabály hatályba lépését követő 18 hónapon belül kell majd információt szolgáltatni.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A magyar szabályozásba az Irányelv rendelkezéseit a 2016. június 26-án hatályba lépett új Pénzmosási törvény ültette át, egyes kötelezettségek azonban csak később lépnek hatályba. Az ügyfél átvilágításra kötelezett szolgáltatók például 2019. június 26-át követően lesznek kötelesek az ügylet teljesítését megtagadni olyan ügyfelek esetében, akikkel még 2017. június 26-a előtt szerződtek, de a fenti határidőig az ügyfél-átvilágítást nem végezték el.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.