Lúgos orvos: felmentését kérte a vádlott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felmentését kérte a Fővárosi Ítélőtábla pénteki tárgyalásán az a férfi, aki a vád szerint 2013-ban elkábította volt szeretőjét, majd lúgot öntött altestére és ezzel maradandó, életveszélyes sérüléseket okozott. A pénteki tárgyaláson az ügyvéd több órás védőbeszédében elsődlegesen felmentést, másodlagosan új eljárást kért. A tábla február 22-re tűzte a határozathirdetést.


Első fokon a férfit maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés és más bűncselekmények miatt négy évre ítélték, másodfokon az ítélőtábla súlyosított a minősítést és életveszélyes testi sértés, illetve más bűncselekmények miatt nem jogerősen kilenc évet szabott ki, ám tavaly nyáron, harmadfokon a Kúria a bizonyítás hiányosságai miatt megsemmisítette a tábla döntését és új másodfokú eljárásra utasította a táblát.

A megismételt másodfokú eljárásban korábban már sor került bizonyításra, majd az ügyész a férfi bűnösségének kimondását és halmazati büntetésként a 2-től 12 évig terjedő büntetési tétel felső határához közeli szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A pénteki tárgyaláson az ügyvéd több órás védőbeszédében elsődlegesen felmentést, másodlagosan új eljárást kért.

A védő szerint a cselekményt nem a vádlott követte el, hiszen a vádbeli cselekmény idején, 2013. március 12-én reggel a munkahelyén volt, egy kórházban, és ezt több tanú is bizonyítja. A sértett ugyanakkor nem tudta azonosítani az arcát eltakaró, biciklis sisakot viselő támadót, miközben a vádlottat gyerekkora óta ismerte és éveken át nagyon közeli kapcsolatban is voltak. Az ügyvéd szerint ezt a cselekményt feltehetően olyan személy követte el, akit a sértett nem ismert. Ám, a rendőrség kezdettől fogva csak az ő védence után nyomozott, miközben ennek ellenére sem keresték a térfigyelő kamerák felvételein és telefonjának cellainformációit sem vizsgálták.

A védő arra is felhívta a figyelmet, hogy a bűnüldöző hatóságok csak közvetett bizonyítékokat találtak, amivel kapcsolatban viszont a Kúria mutatott rá, hogy azoknak zárt logikai láncolatot kell alkotniuk. Minden más eshetőséget ki kell zárni ahhoz, hogy közvetett bizonyítékok alapján valakinek a bűnössége megállapítható legyen, ám ez jelen esetben nem valósult meg.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

 

A védő elmondta, hogy a sértett időközben 25 milliós polgári pert indított a vádlott ellen, így már anyagilag is érdekelt abban, hogy kimondják a vádlott bűnösségét.

Az ügyész a pénteki tárgyaláson a védőbeszédre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy van egy közvetlen bizonyíték, egy szemtanú, aki a sértett lépcsőházában látta a vádlottat és később a rendőrségen azonosította. Ugyanakkor a védelem ennek a rendőrségi felismerésre bemutatásnak a törvényességét vitatta.

A megvádolt férfi a fél évtizede tartó eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét. Pénteken az utolsó szó jogán többek között azt emelte ki: teljesen életszerűtlen azt feltételezni, hogy a sértett bármelyik közeli ismerőse – akár az arcát elfedve – végrehajthatott egy olyan támadást, amely percekig tartott és közben kommunikált is az elkövető és a sértett, hiszen e közben a támadó azt kockáztatta volna, hogy a tekintetéről, alkatáról, mozgásáról, hangjáról azonosítja a sértett.

Az előzetes letartóztatásban lévő férfi védőjéhez hasonlóan kifogásolta, hogy a bűnüldöző hatóságok rajta kívül nem vizsgálták más elkövető lehetőségét.

„Azért kell itt állnom, mert nem volt más ötlete a rendőrségnek” – vélekedett a vádlott. Hozzátette, hogy kórházigazgatóból lett munkanélküli, és a fél évtizede tartó eljárás során már több mint egy évet előzetes letartóztatásban töltött. A férfi megjegyezte azt is: reméli, hogy egyszer elfogják a valódi tettest.

A másodfokú határozat kihirdetését február 22-re tűzte a Fővárosi Ítélőtábla.

(MTI)

[htmlbox BDT]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.