Magyarország az európai igazságügy élvonalában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság idén ötödik alkalommal közzétett, az uniós tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, minőségét és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytábláján a magyar bíróságok újra az élvonalban végeztek.


Az európai igazságügyi eredménytábla a polgári jogi, a kereskedelmi és a közigazgatási ügyek tekintetében hasonlítja össze a tagállamok igazságszolgáltatását. Magyarország az ítélkezés hatékonyságára vonatkozó mutatók többségét illetően már az elmúlt években is a tagállamok első harmadában foglalt helyet. Ezeket az ügyforgalmi eredményeket a most vizsgált 2016-os évben a bírósági szervezetnek nem csupán fenntartania, hanem néhány téren javítania is sikerült.
A közigazgatási ügyeket valamennyi ítélkezési szinten a magyar bíróságok bírálják el a leggyorsabban az EU-ban.
Az elsőfokú civilisztikai perek intézése is tovább gyorsult hazánkban: a magyar bíróságok az 5. leggyorsabbak az Európai Unióban.
A polgári, gazdasági és közigazgatási ügyszakban a folyamatban lévő ügyek száma csökkenő tendenciát mutat, a magyar bíróságokon a 4. legkisebb az ügyhátralék. Itt is kiemelkedik a közigazgatási és munkaügyi bíróságok teljesítménye: az egy lakosra jutó folyamatban lévő első fokú közigazgatási ügyek száma hazánkban a 2. legalacsonyabb. 
Az adatokból az is kitűnik, hogy az uniós országok közül Magyarországon a 2. leggyorsabb a fogyasztóvédelmi ügyek bírósági felülvizsgálata, a közvetítői eljárások előmozdításában pedig hazánk az első. Magyarországon a 4. legmagasabb a továbbképzésen részt vevő bírák aránya, és a magyar bíróságok a legjobbak között vannak az elektronikus ügyintézésre való áttérésben is.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.