Magyarország csatlakozott az eu-s MI együttműködéséhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pálinkás József Brüsszelben aláírta Magyarország csatlakozását az EU mesterséges intelligencia együttműködéséhez. A tagországok koordináltan kívánnak fellépni a mesterséges intelligencia kutatása, alkalmazása és jogi szabályozása érdekében. 


A számos tudományterületet, technológiát érintő MI kutatására az Európai Bizottság már most évi 200 millió eurót fordít a Horizont 2020 innovációs keretprogram részeként. Az Európai Bizottság 2018 áprilisában várhatóan bejelenti átfogó MI stratégiáját, melyben javaslatot tesznek majd a 2020 utáni keretprogramban a témára fordítandó költségvetésre is.

A visegrádi tagországok külön állásfoglalást is közzétettek, hangsúlyozva, hogy a területet érintő fejlesztéseket, együttműködéseket célzottan ösztönzik a jövőben.
Magyarország már megkezdte az MI kutatás megvalósítását is, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal már 2018 januárjában közzétette a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatásokat támogató, egymilliárd forintos keretösszegű tematikus felhívást.

Pálinkás József, aki egy személyben az NFKI Kutatási Hivatal elnöke is, az eseményhez kapcsolódóan elmondta: „A mesterséges intelligencia kutatása több olyan tudományterületen, így a matematika, a robottechnológia, valamint a gépi tanulás szakterületén igényel nemzetközileg versenyképes tudást és kutatói hátteret, amelyeken több magyar kutatói műhely a nemzetközi élvonalba sorolható. A Nemzeti Kiválósági Program tematikus alprogramja és a most aláírt kezdeményezés új perspektívákat nyitnak a kutatási témában erős kutatócsoportok és a kapcsolódó ipari-kutatóhelyi együttműködések számára megnyíló célzott uniós pályázatokban is.” Hozzátette: a brüsszeli tanácskozáson a mesterséges intelligencia technológiai, jogi, etikai kérdései és társadalmi hatásai is nagy hangsúlyt kaptak, kiemelve az oktatás jelentőségét.

Pálinkás József beszélt a Digital Day rendezvényen aláírt másik, úgynevezett Innovációs Radar kezdeményezésről is, amely az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs közösség tagjai kutatási eredményeinek elemzését, európai hasznosításának ösztönzését célozza.

Magyarország az MI nyilatkozathoz való csatlakozásával együttműködést vállal a többi tagállammal a mesterséges intelligencia területén történő európai technológiai és ipari kapacitás fejlesztésében, a technológiához kapcsolódó etikai, jogi, biztonsági kérdések kezelésében; az európai oktatási-képzési rendszerekhez, valamint a munkaerőpiachoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági problémák megoldásában.

A nyilatkozat aláírói vállalták, hogy nemzeti programok keretében támogatják az MI kutatást és új technológiák bevezetését; megerősítik a kutatási központokat, kompetencia-központok létesítésével hozzájárulnak a technológia bevezetéséhez, elterjesztéséhez a nyílt adatok hozzáférhetőségének javításához, amelyek a mesterséges intelligencia hatékony működéséhez szükségesek; támogatják az európai mesterséges intelligencia szövetség létrehozását, és ösztönzik a tagállami szereplők bekapcsolódását.

Lengyelország kezdeményezésére a V4 országok közös állásfoglalást tettek közzé az együttműködési nyilatkozat aláírását támogatva és jelezve elkötelezettségüket a területhez kapcsolódó kutatási, innovációs tevékenység támogatásában.

Pálinkás József Magyarország képviselőjeként az uniós Innovációs Radar kezdeményezést is aláírta Brüsszelben. A Közös Kutatási Központ együttműködésben kidolgozott program keretében az Európai Bizottság szakértők bevonásával, illetve objektív szempontrendszer és módszertan alapján végzi az ígéretes eredmények, innovációk, innovátorok azonosítását, támogatását, illetve segíti elő a kutatási eredmények európai hasznosulását.

(Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal)

[htmlbox jog_innovacio_versenykepesseg]

Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága