A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A büntetés-végrehajtási bíró első fokon döntött a budai Skálánál történt pénzszállítórablás életfogytiglanra ítélt egyik elkövetőjének feltételes szabadságra bocsátásáról, az ügyészi fellebbezés miatt a végzés nem jogerős, és nem lépett hatályba – tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője szerdán az MTI-t.
Juhászné Prágai Erika közölte, a bíró megállapította, hogy a feltételes szabadság ideje 15 év, ez idő alatt az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság az elítélt részére külön magatartási szabályokat írt elő, melyek megszegése esetén – ügyészi indítványra – a feltételes szabadság megszüntethető. Ilyen magatartási szabály, hogy a férfi egyik általa elkövetett bűncselekmény sértettjével sem tarthat kapcsolatot.
A büntetés-végrehajtási bíró megállapította, hogy elítélt a büntetése kezdeti időszakában tanúsított több, mint 18 évvel ezelőtti fegyelemsértéseitől eltekintve betartotta az intézet rendjét, több éven át kifogástalan, példamutató magatartást tanúsított, különböző címen 28 jutalmat is kiérdemelt. A bíróság igazságügyi szakértői véleményt is beszerzett, illetve az elítélt nyilatkozatai alapján részéről határozott jóvátételi szándékot állapított meg.
[htmlbox BDT]
A szóvivő közölte, a döntés ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, így a végzés nem jogerős. A fellebbezés halasztó hatályú, az elítélt szabadon bocsátására ezért nem került sor.
Bene Lászlót a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint több ember, egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt.
A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az elítélt legkorábban 20 év kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Ez az időtartam 2014. május 4-én telt le, a bíróság utoljára 2016. szeptember 7-én döntött a férfi ügyében mellőzve a feltételes szabadságra bocsátását.
(MTI)
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!