Megállítanák az elvándorlást az igazságügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazságügyi alkalmazottak illetményén változtató törvénymódosítást tárgyalt szerda délután az Országgyűlés. 


Az igazságügyi, vagyis a bírósági, ügyészségi, elsősorban középfokú végzettségű alkalmazottak illetményének növelését célozza a jelentős elvándorlás megállítása érdekében a jogállásukról szóló törvények módosítása – ismertette expozéjában Vízkelety Mariann, az igazságügyi tárca államtitkára. 

A több mint féléves egyeztetés után megszületett előterjesztés érinti többek között a bírósági vagy ügyészségi fogalmazók, titkárok, írnokok, szakértők, szakértőjelöltek és technikusok illetményét.

Az államtitkár közölte: míg korábban a bírósági, ügyészségi alkalmazottak bérezése összhangban volt a kormánytisztviselőkével, idén januártól a kormányhivatalokban dolgozók állami tisztviselőkké válásával ez megszűnt, az előterjesztés így ezt kívánja visszaállítani, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításával összhangban.  

Az érintettek illetménye nem lehet kevesebb a korábbinál – hangsúlyozta az államtitkár, majd kifejtette: a javaslat új, sávos illetményrendszert vezetne be, amelynek alkalmazása nagyobb felelősséget követel a munkáltatótól, ugyanakkor a jelenleginél nagyobb lehetőséget ad teljesítmény-arányos bér megállapítására és bértömeg-gazdálkodásra. 

Megszűnne a pótlékok nagyobb része, amelyek fő szabály szerint beépülnek a sávos rendszerbe, de az életpálya-különbözet valamint az eltérítés is, viszont a sáv alsó határa szerinti illetmény minden oda tartozónak alanyi jogon jár majd – közölte, hozzátéve: egyesek akár 30 százalékos illetménynövekedésre is számíthatnak.

 

A sávhatárok a szolgálati idővel arányosan emelkednek majd – ismertette -, de a munkaadónak lehetősége lesz arra is, hogy a törvényi létszámkorláton belül a kiemelt feladatot ellátó alkalmazottak illetményét a munka törvénykönyve szerint állapítsa meg. Így elérhető, hogy az eddig külső vállalkozó által végzett, például informatikai szolgáltatásokat saját alkalmazottakkal lássák el, olcsóbban. 

A javaslat, amely január 1-jével visszamenőlegesen rendezné az illetményeket, egyes kijelölt, bírói jogkörben eljáró titkárok számára a sávjuk felső határa szerinti illetményt biztosítana.   

Az előterjesztés szigorítást is tartalmaz – fűzte hozzá -, az állami tisztviselők jogviszonyának megfelelően szigorodnak a jogviszony keletkezésére, módosulására, megszűnésére és a képzésre vonatkozó szabályok. A változtatás részletezi az azonnali hatályú elbocsátás körülményeit, valamint azt, hogy mely esetben kell visszafizetni a végkielégítést. 

A változtatás megszünteti a cafeteriát, az beépül az alapilletménybe. 
    

Fidesz: komplex megoldás született az elvándorlás megállítására 

Vas Imre (Fidesz) komplex megoldásnak nevezte a bírósági és az ügyészségi alkalmazottak veszélyes fluktuációjának megállítását is célzó, illetményrendező előterjesztést. 

Mint mondta, az elvándorlás oka, hogy bár kétszer is emelték az érintettek illetményét, az nem éri el az állami alkalmazottakét. 

A javaslat az érintettek illetményrendszeréből eltörli egyes pótlékok rendszerét, de a beosztási és a címpótlékot meghagyja – ismertette, hozzátéve: lehetővé válik a jelentős mértékű, 10, de akár 30 százalékos emelés is. Elmondta: a beosztási pótlék a központi igazgatásban dolgozókat illeti meg, valamint az igazságügyi szakértői intézményeknél dolgozókat illeti meg. 

Szerinte az illetményrendszer nem generál további bérfeszültséget az igazságügyi rendszeren belül. 

MSZP: az előterjesztés növeli a bérfeszültséget 

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a sokadik javaslattal próbálják megakadályozni, hogy az igazságügyi alkalmazottak a botrányosan alacsony fizetés miatt ne menjenek el például árufeltöltőnek egy áruházba. Emlékeztetett: Völner Pál államtitkár korábbi, képviselői javaslatából nem lett semmi. „Nem akarásnak nyögés a vége” – jelentette ki, hozzátéve: a minisztérium megoldásai csekély eredményt hoznak, ám teljesen összezavarják a meglévő rendszert, komoly bérfeszültséget okozva. 

Mintegy 150-200 betöltetlen állás van a szektorban – mutatott rá, hozzátéve: a munkavállalók mégis kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a vezetőtől, például az által, hogy lehetőség lesz az azonnali hatályú felmentésükre. 

Elutasította azt a szemléletet, hogy az igazságügyi alkalmazottak jogait és kötelességeit az állami tisztviselőkével hasonlítják össze, mivel az igazságszolgáltatás egy önálló hatalmi ág – szögezte le. 

Azt mondta: mind az Országos Bírósági Hivatal, mind a bírói egyesület komoly kritikát fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban, például azt, hogy az előterjesztés még generálhatja is az elvándorlást, de még alaptörvény-ellenesnek is gondolják a javaslatot, és megalapozatlannak tartják, hogy 20-30 százalékkal emelkednének a bérek. 

Mint mondta, maga a cafeteria eltörlését tartja alaptörvény-ellenesnek, annak jogalapját ugyanis jelenleg egy kétharmados törvény biztosítja, most azonban egy egyszerű többséggel elfogadható rendelkezéssel változtatna azon a kormányzat. Leszögezte: pártjával egyeztetni se kell, mert nem fognak hozzájárulni a cafeteria eltörléséhez. 

Számos elvi és gyakorlati kifogása miatt az MSZP nem támogatja az előterjesztést – zárta szavait.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.