Megjelent a Polgár Jog márciusi száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Polgári jog folyóirat legújabb számában olvashat többek között a gazdasági társaságok tőkéjének funkcióiról, valamint a kölcsön kultúrtörténetéről.


A márciusi számban Lehoczki Zóra Zsófia tanulmánya a gazdasági társaságok tőkéjének funkcióit tárgyalja, Várgedő Lajos többrészes tanulmányának első része a kölcsön kultúrtörténetét ismerteti.

A lapszám három polgári jogi tárgyú döntvényt tartalmaz, amelyek közül az egyik büntetés-végrehajtási intézet személyiségi jogsértésért való felelősségével, a másik a magánszféra tulajdonostárs általi megsértésével, valamint a sérelemdíj legalacsonyabb összegével, a harmadik pedig a feltűnő értékaránytalanság egyes kérdéseivel foglalkozik.

A Fórum rovatban Csaba Orsolya cikke egy feltűnő értékaránytalansággal, Nagy András cikke egy egyoldalú kötelezettségvállaó nyilatkozattal kapcsolatos ítéletet ismrtet.

 

A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését. A folyóiratról részletes információk itt érhetőek el. 

 

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.