Mégsem lesz Heineken-törvény?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Hvg.hu információi szerint még a Fidesz-frakció jogászai szerint is védhetetlen a törvényjavaslat. 


Még a Fidesz-frakció jogászai szerint is védhetetlen az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú megjelenítésének betiltásáról szóló, lex Heinekenként elhíresült törvényjavaslat, ezért a kormánypártok ejthetik a javaslatot – írja az Index a Hvg.hu információira hivatkozva. 

A törvényjavaslat a Heineken és a Csíki Sör közötti jogi vita miatt indult ki. A törvényjavaslat tiltaná a Heineken jelképének is számító vörös csillag, és más önkényuralmi jelképek – kereskedelmi célú használatát, de a javaslat elsősorban a holland sörgyártó ellen irányult. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A Hvg.hu úgy tudja, hogy többek között azért nem lesz semmi a törvényjavaslatból, mert az uniós védjegyszabadalmi szabályok szerint Magyarországnak semmi esélye sem lenne a Heinekennel szemben, ráadásul a vörös csillag használata csak akkor tiltható, ha az a köznyugalom megzavarására alkalmas – írja az Index.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.