A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisített egy, a hatályos jogot a bírói gyakorlatra hivatkozva figyelmen kívül hagyó ítéletet. Kimondta: a jogszabályokat mellőző bíróság visszaél függetlenségével, döntése önkényes, sértheti a jogállamiságot, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Az Ab a határozatot csütörtökön a honlapján hozta nyilvánosságra.
A határozat alapjául szolgáló ügyben egy szarvas nekirohant egy járműnek és emiatt a sofőr kártérítési pert indított a vadásztársaság ellen. A bíróság jogerősen elutasította a keresetét, arra hivatkozva, hogy az eset elbírálásakor irányadó bírósági gyakorlat szerint felróhatóság hiányában az érintettek maguk viselik kárukat. A baleset idején hatályos szabályozás ugyanakkor – a jogerős ítélettől eltérően – a vadásztársaság felelősségét alapozta meg.
A kár bekövetkeztekor hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat tehát ellentétes volt. Az AB emiatt megállapította az ítélet alaptörvény-ellenességét, és megsemmisítette azt.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Az Alkotmánybíróság határozatában leszögezte: a hatályos törvényi szabályozást figyelmen kívül hagyó bírósági eljárás sértette a tisztességes eljáráshoz való alapjogot. A bíróság önkényesen járt el, amikor a hatályos jogi normák helyett olyan bírósági gyakorlatot vett figyelembe, amelynek az alapjául szolgáló jogi normákat a jogalkotó már korábban hatályon kívül helyezte. Az olyan ítélet, amely indokolás nélkül figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.
Az AB kimondta: a bírói függetlenségnek nem korlátja, hanem biztosítéka a törvényeknek való alávetettség. A bírónak a határozatait a jogszabályok alapján kell meghoznia.
A határozathoz a 15 tagú testületből 3 alkotmánybíró – Dienes-Oehm Egon, Marosi Ildikó és Salamon László – különvéleményt csatolt.
(MTI)
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!