Megsemmisítette az AB a Kúria döntését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria egy adózással kapcsolatos közigazgatási jogegységi döntését semmisítette meg az Alkotmánybíróság. Jogerősen lezárt, adóügyekkel összefüggő büntetőeljárásokat vizsgálnak felül a megsemmisített  jogegységi döntés miatt.


Az Alkotmánybíróság visszaható hatállyal megsemmisítette a Kúria egyik, adóügyekkel kapcsolatos közigazgatási jogegységi döntését, valamint elrendelte az annak alapján jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Az AB honlapján szerdán közzétett határozat a jogegységi döntést alkalmazó egyik bíró indítványa nyomán született.

Az AB szerint a kifogásolt jogegységi döntés sértette a hatalommegosztás és a jogbiztonság alkotmányos elvét. 

Az AB által alaptörvény ellenesnek talált közigazgatási jogegységi döntést a Kúria 2013-ban hozta meg, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2011-es módosítása előtti, ingóságok átruházásából származó jövedelem utáni adózás egységes értelmezéséről szólt.

Az indítványozó másodfokú bíró által vizsgált konkrét ügyben a vádlottat első fokon költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt két év letöltendő börtönre ítélte. A tényállás szerint a vádlott maga és mások nevében fémhulladék-értékesítést folytatott 2008 és 2011 között anélkül, hogy adót fizetett volna utána, és a költségvetést – áfa, szja és eho (egészségügyi hozzájárulás) meg nem fizetése miatt – csaknem 30 millió forint vagyoni hátrány érte. Az adófizetési kötelezettség az elsőfokú bíróság szerint a bíróságokra kötelező jogegységi határozat miatt állapítható meg. (A konkrét ügyet tekintve a vita lényege az, hogy mikor számít az ingóságértékesítés üzletszerűnek, mert ez nagyban befolyásolja a megfizetendő közterhek fajtáit és mértékét, így azt is, hogy a vádlott mekkora összegre követhetett el költségvetési csalást.)

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

Az AB megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést és megállapította, hogy a Kúria a jogegységi határozat megalkotásakor túllépte a jogegység biztosítására vonatkozó alaptörvényi felhatalmazás kereteit, elvonta a törvényhozói hatalmi ág jogkörét, ami az alaptörvény sérelmét eredményezte.Az indítványozó másodfokú büntetőbíró szerint az ügyben alkalmazandó jogegységi határozat sérti a jogbiztonság elvét, „az állampolgárok ugyanis a jogszabályok tételes szövegében bízva tervezik adójogilag releváns cselekedeteiket, és e jogszabályszövegből a Kúria – jogértelmezéssel – elrendelte egy egész mondat figyelmen kívül hagyását”. Továbbá az indítványozó szerint a jogegységi határozat sérti a hatalommegosztás alaptörvényben rögzített elvét is, hiszen a Kúria nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó.

Az Ab kimondta azt is, hogy a jogegységi határozat „- az alkalmazandó jogszabállyal ellentétesen – az adózók meghatározott köre számára egyértelműen hátrányos jogkövetkezményt állapít meg”.
Figyelemmel az alkotmányos büntetőjog alapvető követelményeire – a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvére, amelyek szerint csak azt a magatartást lehet bűncselekménynek minősíteni, amelyet már elkövetése előtt törvény annak nyilvánított, valamint csak olyan büntetéssel lehet sújtani, amelyet az elkövetés előtt a törvény meghatározott – az Ab a jogbiztonság követelményének érvényre juttatása érdekében visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a jogegységi határozatot.

Az AB elrendelte továbbá a megsemmisített jogegységi döntés alapján jogerős határozattal befejezett eljárások felülvizsgálatát.

A jelenleg 14 tagú AB négy tagja – Czine Ágnes, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Sulyok Tamás – fűzött különvéleményt a határozathoz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.