Megvárja az AB az EUB-t

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvényt és a „civil törvényt” érintő ügyekben - olvasható a testület közelméynében.

Az Európai Bizottság tavaly év végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt. Az Alkotmánybíróság korábban, a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatában kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság részére fenntartott felülvizsgálati lehetőséget az együttműködési kötelezettségre tekintettel, az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését szem előtt tartva kell alkalmazni”. A testület jelen ügyekben arra a következtetésre jutott, hogy az alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárások befejezését szükséges bevárnia.

A testület friss végzései szerint az indítványokban megjelölt alapjogok szoros tartalmi érintkezésben vannak az Európai Unió Chartájában rögzített alapjogokkal.

A végzések kimondják, hogy az Alkotmánybíróság:

  • a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény 1. § (2) és (4) bekezdése, 2. § (2) bekezdésében az „, és az egyesületet vagy alapítványt külföldről támogatott szervezetként rögzíti” szövegrész, 2. § (4) és (5) bekezdése, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontja és 95. § e) pontja, valamint
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény egésze, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezései

alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárását az Európai Bizottság által az Európai Unió Bírósága előtt megindított azonos tárgyú eljárások befejezéséig felfüggeszti.

Az EU-jog alkalmazása

Az Európai Bíróság immár hét évtizedes ítélkezési gyakorlata a tagállami jogalkalmazó számára dzsungelnek tűnhet.

Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot?

Melyek a tagállami kártérítési felelősség szabályai?

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei?

Könyvünk segít az eligazodásban és választ ad a kérdésekre.

További információ és megrendelés >>

 

A végzések teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A végzésekhez dr. Czine Ágnes, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és dr. Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, dr. Balsai István, dr. Juhász Imre, dr. Salamon László, dr. Stumpf István, valamint dr. Szívós Mária alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Alkotmánybíróság

    Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás emblematikus intézménye, a jogállamiság és az alapjogok védelmének legfőbb szerve Magyarországon. Kétrészes, összesen negyed órás kisfilmben mutatja be az Alkotmánybíróság legfőbb hatásköreit, a demokráciában betöltött szerepét, megalakulásának előzményeit, illetve fennállásának csaknem harminc esztendejét.

  • Dr. Sulyok Tamás

    Az Alkotmánybíróság elnöke az Indonézia függetlenségének 72. évfordulójának alkalmából szervezett budapesti ünnepség díszvendégeként, diplomaták előtt bejelentette: az Alkotmánybíróság elkövetkezendő időszaka az intenzív nemzetközi nyitás és a nemzetközi párbeszéd periódusa lesz. 2012 óta, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a magyar Alkotmánybíróság felzárkózott az irányadó nyugat-európai, főleg német alapjogvédelmi trendekhez. Az Alkotmánybíróság Magyarországon a jogok védelmét tekinti fő feladatának, döntésein keresztül az állampolgárok mindennapi életére is erős hatást gyakorol.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!