Megvesztegettek egy pénzügyőrt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hivatali vesztegetés elfogadása miatt vádat emelt a Budapesti Nyomozó Ügyészség kedden egy pénzügyőr ellen, aki két költségvetési csalással gyanúsított embernek segített elkerülni a felelősségre vonást 2015-ben és 2016-ban – közölte a fővárosi főügyész.


Ibolya Tibor a közleményben tudatta: az elsőrendű vádlott, a 44 éves pénzügyőr a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozójaként dolgozott, amikor az első esetben egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei város dohányboltjának üzemeltetője, a másodrendű vádlott azt kérte tőle, hogy nézzen utána egy ismerőse, a harmadrendű vádlott büntető ügyének.

A segítségért cserébe azt ajánlotta, hogy eltekint a nyomozó nála felhalmozott 300 ezer forintos tartozásától – tette hozzá.

A nyomozó a kérést teljesítette, a NAV adatbázisából a bűnügyre vonatkozó adatokat lekérte, és átadta a bolt üzemeltetőjének, aki azt a „bűnügyi tanácsokkal” együtt továbbította ismerősének. A másodrendű vádlott az információ közvetítéséért azt kérte ismerősétől, hogy áron felül vegyen meg tőle egy autót.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A vádirat szerint a második esetben a pénzügyőrt az általa vizsgált, több százmillió forintos adóhiány miatti bűnügy gyanúsítottja, a negyedrendű vádlott vette rá arra, hogy közölje a tervezett nyomozás részleteit, a további gyanúsítottak körét, valamint árulja el, ki volt az, aki terhelő vallomást tett rá.

A nyomozó az információkat a negyedrendű vádlottnak közvetlenül, vagy a negyedrendű vádlott édesapján keresztül közvetve adta át.

A négy vádlott ügye a Fővárosi Törvényszéken folytatódik – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.