Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövőben meleg férfiak is adhatnak vért Németországban, ha legalább egy éve nem volt szexuális kapcsolatuk más férfival – derül ki a szövetségi orvosi kamara véradóknak kiadott új irányelvéből.
A Die Zeit című német liberális lap hírportálja azt írja, a véradásra jelentkezőknek egy kérdőívet kell kitölteniük, amelyen nemcsak a személyes adataikat kell megadniuk, hanem az egészségi állapotukra, az életvitelükre, korábbi megbetegedéseikre, oltásokra, gyógyszerekre és külföldi utazásokra vonatkozó információkat is kérnek tőlük. Végül az aláírásukkal kell igazolniuk, hogy nem tartoznak a kérdőíven felsorolt rizikócsoportokhoz.
Korábban ha egy férfi ezen az űrlapon bevallotta, hogy egy másik férfival volt szexuális viszonya, örökre eltiltották a véradástól. Az indoklás szerint azért, mert statisztikailag jobban ki van téve a HIV és a hepatitis C vírusnak.
[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]
Annak az esélye azonban a jövőben sem zárható ki teljesen, hogy valaki hazudik a kérdőíven – jegyzi meg az újság.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a véradományokat nagyon szigorú és érzékeny teszteknek vetik alá, a HIV fertőzést például már két hét után ki tudják mutatni, míg egyéb esetben hat hét után végeznek ilyen vizsgálatot.
A melegek véradására vonatkozó német szabályozás azt az európai uniós irányelvet követi, miszerint nem adhatnak vért olyan emberek, akiknek a szexuális szokásai miatt fennáll annak a kockázata, hogy a vérükkel megfertőznek másokat.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
