Módosul a választási eljárási törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több ponton is változik az új választási eljárási törvény egyebek mellett jogvédő szervezetek javaslatai alapján. Újdonság, hogy az idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet majd időközi országgyűlési képviselőválasztást kitűzni – közölte Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa.


A Transparency International, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és más jogvédő szervezetek felvetései alapján a kormánypártok törvénybe iktatják azokat a többletgaranciákat, amelyekkel még a látszatát is elvetik annak, hogy befolyásolni lehetne a választás eredményét – mondta a fideszes képviselő.

Ennek alapján azt javasolják, hogy a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számáról naponta frissülő, nyilvános adatok jelenjenek majd meg.

Emellett rögzítik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai és a nemzetközi megfigyelők nemcsak betekinthetnek majd a névjegyzékbe, hanem össze is vethetik azt más dokumentumokkal, így a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel, a levél útján szavazók jegyzékével és az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival. Lehetővé teszik minden országos listát állító pártnak azt is, hogy további öt szakértőt delegáljon, akiknek ugyancsak lehetőségük lesz a teljes szavazatszámlálási folyamat ellenőrzésére – ismertette Gulyás Gergely.

Hozzátette, hogy szintén változik a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők szavazatának ellenőrzése. A levél megérkezése után összevetik a választópolgár adatait a nyilvántartással, és csak akkor számít szabályos szavazatnak a beérkezett voks, ha az adatok megfelelnek, ezt a folyamatot pedig mind a sajtó, mind a megfigyelők, mind pedig a választási bizottsági tagok nyomon követhetik.

Újdonság, hogy az idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet majd időközi országgyűlési képviselőválasztást kitűzni. A fideszes politikus ezt azzal magyarázta, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint az Országgyűlésnek időközi választás esetén külön kell döntenie a választókerületek meghatározásáról, és mivel a választókörzetek már átalakultak, így ha a parlament nyári ülésszaka után üresedik meg egy mandátum, leghamarabb októberben vagy novemberben lehetne megválasztani egy képviselőt, akinek februárban véget is érne országgyűlési munkája.

A választási eljárási törvény módosítására – amelyet várhatóan a jövő héten kezd tárgyalni a Ház – azért is szükség van – folytatta -, mert az alkotmánnyal összhangban ebben a jogszabályban is egyértelművé kell tenni, hogy az európai parlamenti és a helyhatósági választások a jövőben sem egyszerre lesznek.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.