Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerzői jogsértéssel vádol a Fővárosi Főügyészség egy férfit, aki negyvenmillió forintot keresett azzal, hogy jogvédett műveket tett jogellenesen hozzáférhetővé az interneten – közölte a fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor a közleményben azt írta, hogy a 39 éves férfi 2009 és 2015 között mintegy háromezer filmalkotást, több mint ezer zeneművet, valamit csaknem 450 védett szoftvert tett elérhetővé a honlapján, ezek letöltéséért a felhasználók havidíjat fizettek.
A vádlott azért, hogy őt ne lehessen összefüggésbe hozni a jogellenes cselekménnyel, több embert rávett arra, hogy a saját nevükben bankszámlát nyissanak, majd a számlanyitást követően a banki iratokat és a számlához hozzáférést biztosító bankkártyát adják át neki. A számlanyitásért a vádlott 5-10 ezer forint közötti összeget fizetett.
A felhasználóknak a weboldalon megadott bankszámlaszámokra kellett befizetniük a havidíjat, amely megfizetése után a honlapra feltöltött adattartalom egy hónapon keresztül letölthetővé vált.
A Fővárosi Főügyészség a férfit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői jogsértéssel vádolja.
(MTI)
[htmlbox jogtar_kepzes]
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
