Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bűncselekmény hiányában elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azokat a feljelentéseket, amelyeket az éjszakai életben jelentős befolyással bíró Portik Tamás kijelentései nyomán születtek – értesült a Magyar Idők.
A lap online kiadásának a feljelentők egyike, Tényi István azt mondta: a főügyészség azzal utasította el a hamis vád, valamint hivatali vesztegetés, illetve annak elfogadása gyanújával ismeretlen tettes ellen tett feljelentését, hogy Portik Tamás állításait „semmilyen adat sem támasztja alá”.
A lapnak nyilatkozva Tényi István részletezte: a KNYF úgy ítélte meg, hogy a Rogán Antal által Juhász Péter, az Együtt társelnökével szemben folyamatban lévő személyiségi jogi perben tanúként meghallgatott Portik Tamás „önmagának is ellentmondó nyilatkozatot” fogalmazott meg.
Portik Tamást, aki gyilkosságért 15 év fegyházbüntetését tölti, a Fővárosi Törvényszék június végén tanúként hallgatta meg a fideszes politikusnak az Együtt társelnökével szemben indított perében.
(MTI)
Kommentár a polgári perrendtartáshozSzerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa |
|---|
|
Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen! A kommentár részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. |
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
