Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem lehet anyaként bejegyezni azt a transznemű nőt, akinek a még férfiként lefagyasztott spermájával megtermékenyített petesejtből született később gyermeke – döntött csütörtökön a német legfelsőbb bíróság Karlsruhében.
A transznemű felperes 2012-ben operáltatta magát nővé, élettársa pedig három évvel később hozta világra gyermeküket, miután a még férfiként lefagyasztott spermával megtermékenyített petesejtet beültették a méhébe. A hatóságok viszont elutasították, hogy a nővé operált korábbi spermadonort a gyerek anyjaként jegyezzék be, ezért a nő perre ment, amelyet viszont elvesztett, s ezt most a legfelsőbb bíróság is megerősítette.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
„Nem sérti a transznemű személy alapvető jogait, ha a családjogi törvény értelmében a születési neme alapján őt megillető szülőként jegyzik be a fogantatásban játszott szerepe szerint” – állapította meg csütörtöki ítéletében a Karlsruhében működő legfelső német bírói testület.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
