Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria a Városligeti Építési Szabályzattal kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítését formai okból megtagadta.
A Kúria 2017. május 3-án Knk.IV.37.298/2017. számú határozatában döntött a Fővárosi Választási Bizottság 10/2017 (III.24.) FVB határozatának a Városligeti Építési Szabályzattal kapcsolatos népszavazási döntéséről – olvasható a Kúria honlapján.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban Nsztv.) 36.§ (1) bekezdése szerint az alábbi kérdés hitelesítését kérték a Fővárosi Választási Bizottságtól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy módosítsa a Városligeti Építési Szabályzatot, hogy a Városliget közpark megengedett legkisebb zöldfelülete 70% legyen?”
Az előterjesztett népszavazási kérdést a FVB 10/2017 (III.24.) számú döntésével hitelesítette. A hitelesített határozat ellen nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, amely azt érdemi vizsgálat tárgyává tette és ennek eredményeként a határozatot megváltoztatta, s kérdés hitelesítését formai okbók megtagadta.
Döntésének indokolásában kifejtette, hogy az Nsztv. 3. fejezete tartalmazza a helyi népszavazás elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket. Ezek nem kerültek módosításra a – vasárnapi boltzárással kapcsolatos Nsztv. módosítás során – ezért a helyi népszavazásra vonatkozóan változatlanul hatályban van a párhuzamossági moratórium. A Választási Bizottsághoz a 10/2017 (II.24.) számú ügyet megelőzően 9/2014 (III.24.) illetőleg 1162014 (III.24) számon érkezett be azonos tárgyú népszavazási hitelesítési kérelem.
A párhuzamossági moratórium miatt a Fővárosi Választási Bizottságnak el kellett volna döntenie az érkezés sorrendjét. A meghozott döntést követő 15 nap után, amennyiben a döntés ellen jogorvoslata nem érkezik bírálhatta volna el a következő népszavazási kérdést, továbbá figyelembe kellett volna vennie, hogy azonos kérelmezők esetében még további 30 nap várakozást ír elő az Nsztv. Ezen okok miatt -mivel az Nsztv. eljárási rendelkezési nem teszik lehetővé új eljárás elrendelését a Kúriának az FVB 11/2017 (III.24.) számú döntését megváltoztatva a hitelesítést meg kellett tagadnia.
A 10/2017 FVB határozat ellen két további felülvizsgálati kérelem érkezett, amelyeket a Kúria érdemi vizsgálat nélkül utasította el jogi képviselet hiánya miatt.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
