Önmagában nem nyilvánossághoz közvetítés a hiperlinkelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. szeptember 8-án döntést hozott az Európai Unió Bírósága a GS Media – ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatali eljárásban.


A döntés előzményeként egy olyan jogvitában terjesztettek elő kérelmet, amelynek tárgya többek között a GS Media által üzemeltetett GeenStijl.nl internetes oldalon B. G. Dekkernek a Playboy magazin számára készült fényképeinek megtekintését lehetővé tevő, más honlapokra mutató hiperlinkek elhelyezése volt.

A Sanoma megrendelésére, amely a Playboy magazin kiadója, C. Hermès fényképész 2011. október 13‑án és 14‑én elkészítette a szóban forgó fényképeket, amelyeknek elvileg e magazin 2011 decemberi számában kellett volna megjelenniük. Ennek keretében C. Hermès – kizárólagos jelleggel – engedélyt adott e fényképek nyilvánosságra hozatalára a Sanoma részére. Ezenfelül engedélyezte a Sanoma részére a szerzői jogán alapuló jogok gyakorlását is.

Az ügy másik érintettje a GS Media volt, amely üzemelteti a GeenStijl weboldalt. Az oldalon „friss hírek, botrányos leleplezések és oknyomozó riportok találhatók szórakoztató tárgykörben, humoros jelleggel”, és azt naponta több mint 230 000 látogató keresi fel, ami alapján ez az oldal a hírek területén Hollandiában a tíz leglátogatottabb oldal közé tartozik.

2011. október 26‑án a weboldal szerkesztősége üzenetet kapott egy álnevet használó személytől, amely egy, az Ausztráliában található és adatok tárolására használt Filefactory.com internetes oldalon tárolt elektronikus mappára mutató hiperlinket tartalmazott. Ez a mappa a szóban forgó fényképeket tartalmazta. A Sanoma még ugyanaznap felszólította a GS Media anyavállalatát, hogy akadályozza meg, hogy a szóban forgó fényképek a GeenStijl weboldalon nyilvánosságra kerüljenek.

Ennek ellenére 2011. október 27‑én a weboldalon egy cikket tettek közzé „[…] A meztelen B. G. Dekker […] fotói” címmel, amelynek szélén a szóban forgó fényképek egyike szerepelt. A cikk a következő szöveggel végződött: „És íme, a fotókhoz vezető link, amit vártok. […]” A szövegbe ágyazott hiperlinkre kattintva az internetezőket átirányították a Filefactory weboldalra, amelyen egy másik hiperlink lehetővé tette az olvasók számára az említett fényképek mindegyikét tartalmazó tizenegy elektronikus fájl letöltését.

A Filefactory weboldalon megtalálható fényképeket a Sanoma kérésére törölték, a GS Media azonban továbbra sem volt hajlandó a cikket és az abban foglalt hiperlinket, valamint az olvasók hozzászólásait eltávolítani az oldalról, sőt megjelentettek egy újabb cikket a GS Media és a Sanoma közötti jogvitával kapcsolatban, ami a következőképpen zárult: „Frissítés: még nem látta B. G. Dekker meztelen fotóit? ITT megtekintheti őket!” A cikkben található hiperlink egy másik netes oldalra, az Imageshack.us-ra irányította a felhasználókat, ahol a fényképek közül legalább egy látható volt. Később, a Sanoma kérésére erről az oldalról is törölték a képeket.

2011. november 17‑én a GeenStijl weboldalon egy harmadik, „Bye Bye, adieu Playboy!” című cikk jelent meg, amely ismét a szóban forgó fényképekhez elvezető hiperlinket tartalmazott. 2011. decemberében jelentek meg a fényképek a Playboy magazinban.

A bírósági eljárás

A holland bíróság előtt indított perben a Sanoma arra hivatkozott, hogy a GS Media a hiperlinkek és a szóban forgó fényképek egyike részletének a Geenstijl weboldalon történő elhelyezésével megsértette C. Hermès szerzői jogát és jogellenesen járt el. A bíróság alapvetően helyt adott a keresetnek.

Az amszterdami fellebbviteli bíróság viszont úgy ítélte meg, hogy a GS Media nem sértette meg C. Hermès szerzői jogát a hiperlinkeknek a Geenstijl weboldalon történő elhelyezésével, hiszen a szóban forgó fényképeket a Filefactory weboldalon történő elhelyezés útján már korábban közzétették.

Ugyanakkor azt is megállapította, hogy e linkek elhelyezésével a GS Media jogellenesen járt el a Sanomával szemben, hiszen ezen oldal látogatóit arra buzdították, hogy tekintsék meg a szóban forgó fényképeket, amelyek jogellenes módon kerültek elhelyezésre a Filefactory weboldalon. A közzétett linkek nélkül e fényképeket nem lehetett volna könnyen megtalálni. Ezenfelül a bíróság úgy ítélte meg, hogy a GS Media az egyik fénykép részletének a GeenStijl weboldalon történő közzétételével megsértette C. Hermès szerzői jogát.

 

Az előzetes döntésre bocsátott kérdések

A GS Media a holland legfelsőbb bírósághoz fordult. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az ügyben a kérdés elbírálásához az európai parlament és a tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelve (az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról) 3. cikk (1) bekezdésének értelmezése szükséges:

„A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.”

A legfelsőbb bíróság az eljárás felfüggesztése mellett a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

„l. a) A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti »nyilvánossághoz közvetítés« valósul‑e meg akkor, ha a szerzői jog jogosultjától eltérő személy az általa működtetett weboldalon elhelyezett hiperlink útján olyan, harmadik személy által működtetett, az internetes nagyközönség számára elérhető weboldalra hivatkozik, amelyen a művet a jogosult engedélye nélkül tették hozzáférhetővé?

     b) Releváns-e ebben a tekintetben az, hogy a művet korábban más módon sem közvetítették a nyilvánossághoz a jogosult engedélyével?

    c) Jelentőséggel bír‑e az, hogy a hiperlinket elhelyező személy tud‑e, vagy e személynek tudnia kell‑e arról, hogy a jogosult nem engedélyezte a mű elhelyezését a harmadik személy 1. a) kérdésben említett weboldalán, és adott esetben arról a körülményről, hogy a művet korábban más módon sem közvetítették a nyilvánossághoz a jogosult engedélyével?

2. a) Az 1. a) kérdésre adandó nemleges válasz esetén: mégis nyilvánossághoz közvetítés valósul‑e vagy valósulhat‑e meg ebben az esetben akkor, ha a weboldal, amelyre a hiperlink mutat, és ezáltal a mű – még ha nem is könnyen – fellelhető az internetes nagyközönség számára, és a hiperlink elhelyezése ezért nagymértékben megkönnyíti a mű megtalálását?

    b) Jelentőséggel bír‑e a 2. a) kérdés megválaszolása körében az, hogy a hiperlinket elhelyező személy tud‑e, vagy e személynek tudnia kell‑e arról a körülményről, hogy a weboldal, amelyre a hiperlink mutat, nem könnyen lelhető fel az internetes nagyközönség számára?

3) Léteznek‑e egyéb olyan körülmények, amelyeket figyelembe kell venni azon kérdés megválaszolásakor, hogy nyilvánossághoz közvetítés valósul‑e meg akkor, ha hiperlink útján olyan művet tesznek hozzáférhetővé, amelyet korábban nem közvetítettek a nyilvánossághoz a jogosult engedélyével?”

 

A Bíróság döntése

A kérdésekkel kapcsolatban a Bíróság a következő döntést hozta:

Az irányelv 3. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak megállapításához, hogy valamely internetes oldalon olyan védett művekhez vezető hiperlinkek elhelyezése, amelyek egy másik internetes oldalon a szerzői jog jogosultjának engedélye nélkül szabadon hozzáférhetők, e rendelkezés értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítésnek” minősül-e, azt kell eldönteni, hogy e linkeket olyan személy helyezte-e el haszonszerzési cél nélkül, aki nem tudott vagy nem tudhatott e műveknek a másik internetes oldalon történt közzétételének jogellenes mivoltáról, vagy épp ellenkezőleg, e linkeket haszonszerzési célból helyezték el, amely esetben azt kell vélelmezni, hogy erről e személynek tudomása volt.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

Kötvényesek helyett vendégbefektetők

A tavaly elfogadott új idegenrendészeti törvény úgy szabályozza a vendégbefektetői vízum fogalmát, hogy vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Ahogy azt dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője elmagyarázta, az új programban az számít vendégbefektetőnek.

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.