Perújítás az Aranykéz/Fenyő-gyilkosság-ügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Perújítási nyomozást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla az Aranykéz utcai, illetve a Fenyő János médiavállalkozó megölésével kapcsolatban hozott bírósági ítélettel kapcsolatban. Erről a bíróság adott ki közleményt.


A Fővárosi Ítélőtábla május 19-én hozott jogerős ítéletében a két évtizeddel ezelőtti, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében Jozef Rohácot mint elsőrendű vádlottat életfogytiglani, Portik Tamás harmadrendű vádlottat 13 éves szabadságvesztésre ítélte.

Az ítélőtábla keddi közleménye szerint „P.T.” védője perújítási indítványt terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet kihirdetését követően jutott tudomására, hogy „J.R.” a Szegedi Fegyház és Börtönben elmondta „M.R.” elítéltnek, hogy az Aranykéz utcai merénylet felbujtója – megnevezve a valódi elkövetőt – nem „P.T.” volt. Ez a körülmény a védő szerint alkalmas a tényállás megváltoztatására és „P.T.” felmentésére – olvasható a közleményben.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Bár a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a perújítás elutasítását javasolta, a Fővárosi Ítélőtábla még októberben perújítási nyomozást rendelt el és annak időtartamát 60 napban szabta meg.

Az ügyészség azért javasolta az indítvány elutasítását, mivel álláspontja szerint az eljáró bíróságok igazolva látták a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy a merényletet „J.R.” követte el és az eljárás során értékelt egyéb adatok pedig „P.T.” közvetlen felbujtói minőségét támasztották alá.

A táblabíróság indoklása szerint ugyanakkor az olyan perújítási indítványt, amelyben új bizonyítékot jelölnek meg, nem lehet elutasítani az új bizonyíték tartalmának ismerete nélkül.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.