Quaestor-ügy: újabb vádemelések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Quaestor-ügyhöz kapcsolódóan a cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint egy a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádat emelt a Fővárosi Főügyészség – közölték hétfőn az MTI-vel.


A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja, T. Cs. a tulajdonában álló Quaestor-cégcsoporthoz kapcsolódóan elkövetett vagyon elleni – másik ügyben már vád tárgyát képező – bűncselekmények miatt úgy döntött, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó (QPT) Zrt. mint anyavállalat és egyik leányvállalata, a Quaestor Invest Kft. képviseletét színleg más személyre ruházza át. 

O. B. másodrendű vádlott vállalta közreműködését, hogy őt a kft. ügyvezetőjeként, valamint a zrt. vezérigazgatójaként jegyezze be a cégbíróság a közhiteles cégnyilvántartásba, miközben a gazdasági társaságokat ténylegesen továbbra is az elsőrendű vádlott irányítja majd – írta az ügyészség, megjegyezve: a másodrendű vádlott iskolai végzettsége nyolc általános iskolai osztály volt, így nem rendelkezett megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a Quaestor-cégcsoport anyavállalatát, illetve leányvállalatát. Ezen túlmenően egy törvényi kizáró ok miatt – büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt – emiatt nem is lehetett volna érvényesen vezető tisztségviselő.

A vád szerint továbbá a 2015. március 16-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen módosították a QPT alapszabályát, hogy attól a naptól, határozatlan időre, önálló képviseleti joggal a másodrendű vádlott lett a zrt. vezérigazgatója. Időközben viszont a Magyar Nemzeti Bank feljelentésére megindult a nyomozás az úgynevezett Quaestor-ügyben. „Mivel az ügy a kezdetektől rendkívül nagy médiafigyelmet kapott, így hamar nyilvánosságra került”, hogy a Quaestor-cégcsoport irányítását az elsőrendű vádlott egy „strómannak” adta át. Az elsőrendű vádlott a közvélemény nyomása miatt kezdeményezte a változásbejegyzési kérelem visszavonását, így a közhiteles cégnyilvántartásba végül nem jegyeztek be valótlan tényt – tudatta közleményében Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

[htmlbox BDT]

 

A Fővárosi Főügyészség a két férfival szemben közokirat-hamisítás bűntette, valamint annak kísérlete miatt nyújtotta be vádiratát. A főügyészség a vádiratban a Fővárosi Törvényszéken indítványozta, hogy fontolják meg a már folyamatban lévő bűnügyhöz való egyesítést, mivel „a személyi összefüggésen túlmenően, több vádpont kapcsán a bizonyítás lefolytatása az ott folyamatban lévő büntetőeljárásban célszerű”.

A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát korábban különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg; öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a 11 vádlott terhére. Ebben az ügyben Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetője és társai ellen indított büntetőper tárgyalása júliusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.