Rekordokkal indul az őszi jogszabálydömping


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már nyáron is egyértelművé vált a miniszterelnök-helyettes által benyújtott őszi törvényalkotási programból, hogy sok terjedelmes és fontos jogszabály meghozatala várható az Országgyűlés őszi ülésszakában. Mégis meglepő, hogy augusztus utolsó napján rekord számú, 4 darab Magyar Közlöny jelent meg, melyek összesen 19 jogszabályt tartalmaztak. E 4 darab, egyetlen napon kiadott Magyar Közlöny terjedelme összesen 51 558 oldalra rúg, amit átlagos nyomtatási paraméterekkel kinyomtatva, közel 3 és fél méteres tornyot kapnánk.


Ezzel az idén megjelent Magyar Közlönyök oldalszáma összesen 68 316 oldalra nőtt. Érdekes megfigyelni, hogy 2015-ben a Magyar Közlönyök összoldalszáma 28 776 oldalt, 2014-ben pedig 27 022 oldalt tett ki – derül ki a Wolters Kluwer Kft. által szolgáltatott Jogtár® adatbázisból.

A szóban forgó, augusztus 31-én megjelent 4 Magyar Közlöny legterjedelmesebb anyaga a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet volt a maga 50 983 oldalával. E rendelet másnap, azaz 2016. szeptember 1-jén lépett hatályba. Ha figyelembe vesszük, hogy az adott Magyar Közlöny 12:48:16-kor került fel a hivatalos publikációs honlapra, azt jelenti, hogy a kihirdetését követő 11 óra 11 perc 44 másodperc múlva hatályos volt. Hozzá kell tenni, hogy az átmeneti rendelkezés értelmében a rendelet hatálybalépését megelőzően indult iskolai rendszerű szakképzésben folyó képzéseket a megkezdésükkor hatályos szabályok alapján kell befejezni.

Az augusztus végi 4 darab Magyar Közlönyben megjelent 19 jogszabály közül 16 aznap vagy másnap hatályba is lépett. Ezzel igen mozgalmas lett a szeptember 1-je, ugyanis ezen az első őszi napon összesen 29 jogszabály lépett hatályba, 193 jogszabály módosult és 13 jogszabály vesztette hatályát – ad tájékoztatást a Jogtár® adatbázisa.

Az őszi törvényalkotási programból világosan látszik, hogy a mozgalmas jogalkotási tendencia ősszel is folytatódni fog: számíthatunk még a közigazgatási rendtartás, illetve a közigazgatási perrendtartás elfogadására, az e-közigazgatás, az elektronikus ügyintézés körének a bővítése érdekében az e-ingatlan-nyilvántartás törvényi hátterét biztosító módosítások parlamenti benyújtására, valamint az ún. egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges nagy terjedelmű törvényjavaslatra. Továbbá a tervek szerint még az idei évben megalkotja a Parlament a két legnagyobb új eljárási kódexet, a polgári perrendtartásról és büntetőeljárásról szóló törvényeket.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.