Saját választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gergényi Péter és a per további négy vádlottja felméntést kérte az utolsó szó jogán.
Felmentését kérte az utolsó szó jogán a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények miatt rendőri vezetők és beosztottjaik ellen indult büntetőper öt vádlottja a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt hétfőn.
Bene László volt országos rendőrfőkapitány úgy fogalmazott: „az őszi események kapcsán (…) minden intézkedésem arra irányult, hogy a rendőrséget ebből a helyzetből kivezessem, és minden tekintetben alkalmassá tegyem arra, hogy az ország közbiztonságát, közrendjét az állampolgárok biztonságát szavatolni tudjam”.
Hozzátette: azok, akik figyelemmel kísérték a 2006 októbere utáni eseményeket, láthatták, hogy „az élet ezt visszaigazolta”. A volt országos rendőrfőkapitány azt kérte, hogy a táblabíróság a korábbi, első fokon született felmentő ítéletét hagyja helyben.
Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ugyancsak felmentését kérte az utolsó szó jogán. Felidézte: 2006 őszén a rendőri vezetésnek semmilyen információja nem volt a várható történésekről, az erre hivatott szolgálatoktól semmilyen információt nem kaptak.
„A jól szervezett, brutális támadás meglepetésszerű volt, ilyen az elmúlt évtizedekben nem történt Magyarországon, a kollégáknak nagyon nehéz helyzetben kellett helyt állniuk” – mondta.
Hozzátette: „2006 őszén is a hatályos törvények alapján, a legjobb tudásom szerint láttam el a szolgálatomat, semmiféle bűncselekményt nem követtem el, a hazámat szolgáltam”.
Dobozi József, a Készenléti Rendőrség akkori parancsnoka azt mondta: több mint 32 éve szolgálja a magyar rendőrséget, minden esetben a törvényeknek, a jogszabályoknak, az elöljárói utasításának megfelelően járt el.
Így volt ez 2006-ban is – tette hozzá, kérve, hogy a bíróság hagyja helyben az első fokon kiszabott felmentő ítéletét.
A per negyed- és ötödrendű vádlottja szintén felmentését kérte a perben.
Az ügyben tavaly októberben hirdetett ítéletet első fokon a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa, amely Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottját, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette. A többi vádlottat ugyanakkor felmentette.
A másodfokú tárgyaláson az ügyész azt kérte, hogy a vádlottak többségét a táblabíróság mondja ki bűnösnek. Bene László és Dobozi József ügyében azonban hatályon kívül helyezést és új eljárás lefolytatását indítványozta.
Az ügyészség a tévészékház 2006. szeptember 18-19-ei ostrománál és az azt követő napokban, valamint az október 23-án a főváros utcáin történtekkel kapcsolatban jobbára mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt emelt vádat a három rendőrtábornok és tizenegy rendőrtiszt ellen.
A vádhatóság a székházostrommal kapcsolatban lényegében azt rótta Gergényi Péter terhére: világossá kellett válnia számára, hogy a helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére vonatkozó parancsot, mégsem tett érdemi intézkedéseket a parancs végrehajtására.
A tévészékház ostromát követő eseményekkel kapcsolatos vádpontok szerint a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem intézkedtek annak érdekében, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják alárendeltjeik túlkapásait.
A tárgyalás januárban folytatódik, akkor a bíróság lehetőséget ad a hétfői tárgyaláson meg nem jelent többi vádlottnak arra, hogy az utolsó szó jogán felszólalhasson.
(MTI)
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
A Belügyminisztérium állásfoglalása szerint tehát olyan ingatlanokba is be lehet jelentkezni, amelyek az építési követelmények szempontjából nem minősülnek lakásnak, illetve amelyek olyan területen fekszenek, ahol a helyi szabályozás lakóépületek építését nem teszi lehetővé.
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!