Román államfő: szétvagdalják az igazságszolgáltatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Klaus Iohannis szerint valóban szükség van arra, hogy az igazságszolgáltatást szabályozó törvények alkotmánysértőnek bizonyult előírásait kijavítsák, de szerinte a szociálliberális kormánytöbbség nem kijavítja, hanem szétvagdalja az igazságszolgáltatást.


A jobboldali román államfő  csütörtöki sajtóértekezletén, újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki véleményét az igazságszolgáltatás reformját célzó kormányzati törvénykezdeményezéséről. Iohannis ezúttal nem kommentálta azt, hogy korlátoznák vétójogát az ügyészségi vezetők kinevezésénél, viszont nehezményezte azt, hogy a bírák és ügyészek szakmai ellenőrzését ellátó Igazságszolgáltatási Felügyeletet önállósítani akarja a kormánytöbbség.

„Az alkotmány szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) garantálja. Innen egyenesen következik, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek is ennek keretében kell maradnia (…) Az elvet világosan leszögezi az alkotmány: a CSM képviseli az igazságszolgáltatást, nem a parlament. A parlament törvényeket hoz, amelyet a bíróságok alkalmaznak. Ezeket nem szabad összekeverni” – érvelt Iohannis.

Hozzátette: bízik a román igazságszolgáltatásban, amely szerinte jelenleg független, és jól működik. A Romániát ügyészállamként, okkult erők által irányított országként leíró Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnökről azt mondta: az utóbbi időben „enyhén rögeszmés” ember benyomását kelti, főleg azóta, hogy őt is bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészség. „Romániában nincsenek okkult láthatatlan erők, és semmiképpen sem létezik Romániában egy párhuzamos állam” – szögezte le Iohannis.

 

Arra az újságírói felvetésre, hogy talán a korrupcióval megvádolt tisztségviselőket is megilleti az ártatlanság vélelme, az államfő kifejtette: ez minden bírósági eljárás alá vont állampolgárra érvényes, csakhogy az ember bizalmát igénylő politikusokkal szemben alapkövetelmény a feddhetetlenség.

„Az állam vezetésében nincs mit keresnie olyan politikusnak, akit korrupcióval, sikkasztással, hazugsággal, vagy bűnpártolással vádolnak, amíg nem tisztázza magát. Ha ártatlannak bizonyult, visszatérhet a politikába és azt mondhatja: igazságtalanul vádolták meg, és jött, hogy megváltsa az országot” – ironizált a román elnök.

Klaus Iohannist arról is megkérdezték: szándékában áll-e még kiírni azt a népszavazást, amelyet az év eleji tüntetések idején kezdeményezett a korrupcióelleni harc folytatásáról. Az elnök azt mondta: minden alkotmányos eszközt latba fog vetni annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás megőrizze függetlenségét.

Az államfőhöz közel álló jobbközép ellenzék azzal vádolja a kormányoldalt, hogy a tervezett módosításokkal politikai felügyelete alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó a korrupt politikusok elszámoltatását. A PSD-ALDE koalíció szerint az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert számos, a működését szabályozó előírás alkotmányellenesnek bizonyult, az ügyészek túlhatalma pedig visszaéléseket tett lehetővé.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.