Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség ügyészei őrizetbe vettek és gyanúsítottként kihallgattak egy kecskeméti ügyvédet, aki a megalapozott gyanú szerint az egyik ügyfelétől 2017 augusztusában elsikkasztott több mint 11 millió forintot – olvasható az ugyeszeg.hu-n.
Az ügyvéd 2017 augusztusában egy kecskeméti ingatlan adásvételénél működött közre okiratszerkesztő ügyvédként. Az ingatlan vevői vételárként több mint 11 millió forintot utaltak az ügyvéd letéti számlájára. Az ügyvédnek ezt az összeget az eladóknak kellett volna továbbutalnia, azonban e helyett elsikkasztotta a pénzt. Ezzel haszonszerzés céljából megszegte hivatali kötelességeit és ügyfeleinek jogtalan hátrányt okozott.
Miután az ügyfél feljelentette az ügyvédet a rendőrségen, aki ezt megtudva maga ellen önfeljelentést is tett, a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség 2017. augusztus 28-án ügyvédi visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt nyomozást rendelt el. A nyomozó ügyészek 2017. augusztus 31-én egy összehangolt akció keretében több helyszínen házkutatást tartottak, elfogták és őrizetbe vették az ügyvédet. Az ügyészség a férfit ügyvédi visszaélés bűntettével és jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével gyanúsítja.
A nyomozó ügyészek a mai napon indítványozták az ügyvéd előzetes letartóztatásának elrendelését is, ugyanis tartani lehet attól, hogy a gyanúsított tanúk befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszközök, okiratok elrejtésével meghiúsítaná, veszélyeztetné a bizonyítást. A rendelkezésre álló adatok szerint az ügyvéd más személyeket is megkárosíthatott, cselekményeit rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el, így a bűnismétlés veszélye is az előzetes letartóztatás elrendelését indokolja.
Az ügyészség indítványáról a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója pénteken dönt.
(ugyeszseg.hu)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
