Sok a nyitott jogi kérdés a Brexitnél

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Az Egyesült Királyságnak tisztáznia kell az álláspontját az európai uniós kilépés legfőbb kérdéseire vonatkozóan a kiválási tárgyalások következő, augusztus végi fordulóján – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti egyeztetések második fordulójának lezárása után Barnier leszögezte: Londonnak világossá kell tennie az álláspontját az EU-val szemben fennmaradó, London által vitatott brit pénzügyi kötelezettségek ügyében, ezután meg lehet kezdeni az egyeztetéseket a kérdésről.

A főtárgyaló elmondta, a felek között „alapvető nézetkülönbségek” vannak az állampolgári jogok biztosítását illetően, azokat ugyanis az Európai Unió bíróságának kell garantálnia a kiválás után a bizottság szerint, a brit kormány azonban ezt nem fogadja el.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A közös sajtóértekezleten David Davis brit Brexit-ügyi miniszter biztatónak nevezte a kiválási tárgyalások hétfőn kezdődött második fordulóját. Kiemelte, hogy a felek több kérdésben eltérő állásponton vannak a távozás folyamatáról, de elégedett a mostani előrehaladással.

Mint mondta, konstruktív egyeztetéseket folytattak, amelyek a megfelelő sebességgel haladnak, ugyanakkor „világos, hogy még sok mindent meg kell vitatni”.

Hozzátette: mindkét fél tisztában van a pénzügyi kötelezettségek rendezésének fontosságával. Arra azonban nem adott egyértelmű választ, hogy országa elfogadja-e az unió felé fennálló pénzügyi kötelezettségek meglétét, mindössze annyit mondott, hogy az Egyesült Királyág „elismeri nemzetközi felelősségeit és jogait”.

„A megoldás érdekében mindkét fél részéről rugalmasságra van szükség” – fogalmazott.

David Davis csak hétfőn és csütörtökön vett részt a tárgyalásokon, kedden és szerdán nélküle tárgyalt a közel százfős brit delegáció Brüsszelben.

A Brexit után bennmaradó „huszonhetek” vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a kereskedelemről.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók. 

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.

(MTI)

---