Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása – írta szerdán a Politico brüsszeli hírportál.
Az összeállítás szerint a legtöbb verdiktet Olaszország nem hajtotta végre (2219), amelyet Oroszország (1540), Törökország (1342), Ukrajna (1172), Románia (620), Magyarország (464) és Görögország (309) követ.
A 47 tagú páneurópai szervezetnek mindössze egy olyan tagállama van, amely a strasbourgi bíróság minden eddigi ítéletének eleget tett, de a lap ezt nem nevezte meg.
Mint írták, ez azt jelenti, hogy bizonyos jogsértő gyakorlatokat a bírósági döntések dacára sem számoltak fel Európában, például a HIV-pozitív rabok görögországi elkülönítését.
Amikor a bírói fórum egy ügyben megállapítja a jogsértés tényét, akkor általában elrendeli a panaszos kárpótlását és felszólítja az érintett országot a szükséges intézkedések meghozatalára a kifogásolt helyzet orvoslása érdekében, konkrétan azonban nem szabja meg, milyen változtatásokra van szükség, és a továbbiak nemzeti szinten dőlnek el.
Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a szervezet legnagyobb hiányosságának nevezte, hogy nem sokat tudnak tenni, ha valamely tagország nem akarja végrehajtani az EJEB ítéletét.
„A munkánk az együttműködésen és a jóhiszeműségen alapul. Nagyon nehéz hatást elérni, ha ezek nincsenek meg. Hiányoznak azok az eszközök, amelyekkel segíthetnénk azon országoknak, amelyek visszautasítják a segítséget” – mondta a lett biztos.
A Politico arról is beszámolt, hogy az ilyen esetek száma az ezredforduló után ugrott meg ennyire, 2001-ben csak 2624 végrehajtatlan ítéletet tartottak számon.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
