Sok állam nem törődik az EJEB ítéleteivel

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása - írta szerdán a Politico brüsszeli hírportál.

Az összeállítás szerint a legtöbb verdiktet Olaszország nem hajtotta végre (2219), amelyet Oroszország (1540), Törökország (1342), Ukrajna (1172), Románia (620), Magyarország (464) és Görögország (309) követ.

A 47 tagú páneurópai szervezetnek mindössze egy olyan tagállama van, amely a strasbourgi bíróság minden eddigi ítéletének eleget tett, de a lap ezt nem nevezte meg.

Mint írták, ez azt jelenti, hogy bizonyos jogsértő gyakorlatokat a bírósági döntések dacára sem számoltak fel Európában, például a HIV-pozitív rabok görögországi elkülönítését.

Amikor a bírói fórum egy ügyben megállapítja a jogsértés tényét, akkor általában elrendeli a panaszos kárpótlását és felszólítja az érintett országot a szükséges intézkedések meghozatalára a kifogásolt helyzet orvoslása érdekében, konkrétan azonban nem szabja meg, milyen változtatásokra van szükség, és a továbbiak nemzeti szinten dőlnek el.

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban

Szerző: dr. Tattay Levente

Ismertető és megrendelés >>

 

Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a szervezet legnagyobb hiányosságának nevezte, hogy nem sokat tudnak tenni, ha valamely tagország nem akarja végrehajtani az EJEB ítéletét.

"A munkánk az együttműködésen és a jóhiszeműségen alapul. Nagyon nehéz hatást elérni, ha ezek nincsenek meg. Hiányoznak azok az eszközök, amelyekkel segíthetnénk azon országoknak, amelyek visszautasítják a segítséget" - mondta a lett biztos.

A Politico arról is beszámolt, hogy az ilyen esetek száma az ezredforduló után ugrott meg ennyire, 2001-ben csak 2624 végrehajtatlan ítéletet tartottak számon.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Unió

    Sérti az emberi jogokat az Oroszországban 2012-ben hatályba lépett úgynevezett külföldiügynök-törvény, amely káros hatással van a civil szervezetek tevékenységére, valamint korlátozza az egyesülési és a szólásszabadságot - közölte csütörtökön Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

  • Völner Pál

    Szükséges az Emberi Jogok Európai Egyezményének megreformálására, drasztikus lépéseket azonban nem kell tenni azért, mert Magyarországnak és több más tagállamnak is problémája van a strasbourgi bíróság ítéleteivel – mondta az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Völner Pál kedden Budapesten újságíróknak hangsúlyozta: joguk van megvédeni a határokat és átvilágítani a "migránsbizniszben" részt vevő szervezeteket.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!