Az alkotmánybíró előadásában arról beszélt, hogy a nemzetközi jog bizonyos értelemben alkotmányosodik, a különböző nemzetközi intézmények korlátozni akarják a nemzeti szuverenitással bíró alkotmánybíróságok tevékenységét is.

Ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak az alaptörvényből fakadóan a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosítása a feladata, ugyanakkor az alaptörvény védelme a legfontosabb szempont - mondta Stumpf István. Az alkotmánybíróságok egyfajta moderátorok a nemzeti szuverenitás védelme és a nemzetközi szabályok tiszteletben tartása között - fogalmazott.

 Stumpf István előadásában szólt arról, hogy az alaptörvény nem hozott változást a közjogi rendszerben, maradt a köztársasági államforma, ugyanakkor a kormányzati rendszerben jelentősen megnőtt a miniszterelnök szerepe. 

Hozzátette: olyan kormányzati központ jött létre a Miniszterelnökséggel, amely lényegesen erősebb, mint bármely korábbi kormányzati szerv, ennek pedig az az oka, hogy válsághelyzetekben kitüntetett szerepe van a kormányzati cselekvőképességnek, annak, hogy a kormány képes legyen érvényesíteni elképzeléseit. 

Mint mondta, olyan csúcsminisztérium jött lére, amely a korábbinál sokkal több közjogi-hatalmi jogosítvánnyal rendelkezik, és stratégia fontosságú szakpolitikai területeket is felügyel. Szavai szerint feszültséget okozhat, hogy a Miniszterelnökség egyes szakpolitikai kérdéseket is "beemelt", ami nehézzé teszi, hogy egyszerre vezényeljen stratégiát és hozzon apró szakpolitikai döntéseket. 

A válságkezelés alkotmányos korlátairól szólva kifejtette: a neoliberális elvek szerint a piacnak meg kellett volna oldania a 2008-as válságot, de nem tudta. A válság megoldására aktív, intelligens, cselekvő államra van szükség, amely korlátozott. Időnként az államnak ki kell egészítenie a piaci mechanizmusokat az egész társadalom érdekében. Ez nem piacellenesség, hanem korlátozott piacpártiság - mondta.

Hozzátette: rossz kérdés az, hogy "piac vagy állam". Úgy fogalmazott: a kormányzás mindenki képviselete, a közérdek érvényesítése, a piac pedig az önkéntes koordináció jegyében a profitmaximalizálásra törekszik, ezért az államnak kell korlátoznia. Csak az állam képes biztosítani a nemzeti szolidaritásközösséget - fogalmazott. 

Beszélt arról is, hogy egyfajta "válságjogalkotás" alakult ki az elmúlt időben. Ugyanakkor a demokratikus jogállamnak meg kell tudnia oldani azt, hogy a veszélyeztetett alkotmányos értékek - mint például a gazdasági-szociális alapjogok, a jogbiztonság - a szükséges állami beavatkozások esetén is érvényesüljenek. 

A gazdasági válság idején az állami beavatkozás legitim cél, de a mélysége és az alapjogok sérelme igazolásra szorul - mondta Stumpf István. Hozzáfűzte: az Alkotmánybíróság nincs abban a helyzetben, hogy vizsgálja a beavatkozás indokoltságát, mindössze annyit tehet, hogy a szükségesség-arányosság alapján vizsgálja, meddig lehet elmenni az alapjogi sérelmekben. 
(MTI)