Sulyok Tamás lehet az AB elnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettest javasolja.


Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab – jelenleg elnöki jogkört gyakorló – elnökhelyettesét javasolja az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökének Kövér László, az Országgyűlés elnöke – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája.

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, titkos voksoláson, tizenkét évre. A testület elnökét a parlament választja az alkotmánybírók közül, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11 fősre, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok Tamás elnökhelyettes gyakorolja.

Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává; 2015. április 1-jétől kezdődően a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.

Az Ab elnökét és négy új tagját a tervek szerint jövő kedden választja meg az Országgyűlés, előtte bizottsági meghallgatáson vesznek részt.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz, a KDNP és az LMP megegyezett az Ab hiányzó bírói helyeire a jelöltekről – a frakciók Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelölik -, és a testület új elnökének személyéről is egyetértés jött létre a három képviselőcsoport között. Kósa Lajos azt is mondta, próbáltak az MSZP-vel és a Jobbikkal is egyeztetni, ám a szocialisták „elzárkóztak”, a Jobbikkal pedig a személyekben nem tudtak megegyezni.

Az MSZP puccsszerűnek minősítette a keddre tervezett alkotmánybíró-választást, azon – jelezte Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese – a szocialisták nem is vesznek részt. Úgy látják, a Fidesz be akarja venni az Alkotmánybíróságot is, ehhez demokratikus ellenzéki párt nem asszisztálhat. Hozzátette: őszintén sajnálják, hogy a Lehet Más a Politika ehhez a puccsszerű alkotmánybíró-választáshoz a nevét és a szavazatait adja. Az LMP ma bebizonyította, hogy titokban a Fidesz kottájából játszik – hangoztatta Burány Sándor.

A Jobbik sérelmezte, hogy a kormánypártok nem egyeztettek a Jobbikkal a kérdésről, és szóvá tette, hogy az LMP a háttérben „lepaktált” a Fidesszel. „Hogy ennek milyen ára van, vagy mit kapott cserébe az LMP, az most még nem tudjuk, ezt majd nekik kell megmagyarázniuk” – jegyezte meg az ellenzéki párt szóvivője, aki tudatta azt is, hogy a megnevezett jelöltekről a Jobbik még nem alakította ki álláspontját.

Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos csütörtökön azt mondta, a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Hangsúlyozta, a jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót. A kiválasztás szempontjai között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt nevezte meg, hogy legyen női jelölt.

A DK kollaboránsnak tartja az LMP-t, amiért megegyezett a kormánypártokkal az alkotmánybíró-jelöltekről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.