Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány több ponton módosítaná a választási eljárási törvényt, egyebek mellett részletesen szabályozná a politikai reklámok közzétételét a kampányidőszakban.
Az Országgyűlés honlapjára feltöltött – az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő – törvényjavaslat meghatározza például az országosan elérhető médiaszolgáltatás fogalmát; e szerint az minősül országos médiaszolgáltatásnak, „amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető”.
A benyújtott törvényjavaslat szerint a szavazás napján politikai reklámot már nem lehetne közzétenni.
A javaslat értelmében a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A dokumentum szerint az országgyűlési képviselő-választást megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásában (a műsorok egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás) a jogszabályban meghatározott időtartamban kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjait.
A pártlistát állító jelölőszervezetek politikai reklámjainak közzétételére a rendelkezésére álló időtartam 470 perc, míg a nemzetiségi listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjainak közzétételére 130 perc.
A jelölőszervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani. A jelölőszervezet rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban kell felosztani.
A politikai reklámot pedig közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró szolgáltatásában teszi közzé.
A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6 és 8, 12 és 14, és a 18 és 20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölőszervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.
(Forrás: MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
