Szeptembertől változik a szövetkezeti törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptember 1-jén lép hatályba a szövetkezeti törvény és a Munka Törvénykönyve már korábban elfogadott módosítása, emiatt módosítani kellaz iskolaszövetkezetekkel szerződött diákok munkaszerződéseit, az új szerződéseket pedig már az új szabályok szerint kell megkötni.


Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás 2016. szeptember 1-jei hatállyal kikerült a Munka törvénykönyvének (2012. évi I. törvény -Mt.) hatálya alól, a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény – Ptk.) és a Szövetkezeti törvény (2006. évi X. törvény – Sztv). lesz az irányadó joganyag.

A diákok és iskolaszövetkezetek közötti munkaszerződések megszűnnek, és új, személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell kötni velük. Az iskolaszövetkezeti jogviszony három fél, az iskolaszövetkezet, a diák és a „szolgáltatás fogadójának” egymás közötti szerződéses jogviszonya. A diák az iskolaszövetkezettel, a szövetkezet pedig a „szolgáltatás fogadójával” szerződik.

Az új szabályozás értelmében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. A Munka Törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

Az új rendszerre való átállásra további négy hónapot kapnak az iskolaszövetkezetek, a korábbi szerződések 2017. január 1-jén megszűnnek. A szerződések újrakötése mellett az iskolaszövetkezeteknek az alapszabályaikat is át kell alakítaniuk szeptember 1. és december 31. között az új szabályozásnak megfelelően, amelyhez közgyűlést kell tartaniuk.

A változások hatálybalépésével megszűnik az eddigi munkajogi jogviszony, ami fennállt az iskolaszövetkezet és tagja között, helyébe polgári jogi jogviszony lép, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban e jogviszonyra nem értelmezhetőek a munkaviszonyra vonatkozó szabályok fogalmai, és a diákokkal tagsági megállapodást kell kötni, ennek tartalmaznia kell a diák által vállalható feladatok körét, a díjazás minimális összegét (amelynek el kell érni a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét) és a kapcsolattartás módját az iskolaszövetkezettel a közreműködési kötelezettséggel nem járó időszakban.

Amennyiben a diák a 18. életévét nem töltötte be, akkor az Mt.-be foglalt, fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni a feladatteljesítés során.

Joganyag: 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről

Módosítja: 2016. évi XLIX. törvény

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.)

Hatályos: 2016. 09. 01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.