Szigorították a jogi határzárat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el kedden az Országgyűlés a kormány javaslatára.
Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 – LMP-s és független képviselők által leadott – nem ellenében, 22 – zömmel szocialista – tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal.
Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el.
Gyorsítják az eljárást azzal, hogy a menedékkérelem elutasításával szembeni felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál, amely azt szintén három napon belül megküldi a bíróságnak.
A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre.
A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy a személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában vagy távközlő hálózaton keresztül tartja meg. Rögzítették: a menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlése után el kell hagynia a tranzitzónát.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Ha a jogerős döntés után nyújt be a kérelmező menedékjogi kérelmet, akkor ez új kérelemnek minősül, azonban az újabb eljárásban az ellátáshoz való jog nem illeti meg a külföldit.
Ezeket a módosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.
Bővítették a tömeges bevándorlási válsághelyzet elrendelésének lehetőségét is. Így például minden olyan esetben dönthetnek a bevezetéséről, ha a magyarországi határvonal schengeni szakaszának védelmét közvetlenül veszélyeztető, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki.
A menedékjogi és az államhatártörvényben is kimondták: tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök Magyarország területén – vagyis nem csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül – feltartóztatják az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, és a határkerítés kapuján átkísérik őket, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó menedékkérőket akkor lehet beléptetni Magyarországra, ha a menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz, vagy ha fennállnak a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei – rögzíti az államhatártörvény.
Változik a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés.
Kiegészítették továbbá a szabálysértési törvényt azzal, hogy aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ideje alatt nem a neki előírt helyen tartózkodik – amely helyet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról, tartózkodásáról szóló törvény vagy a menedékjogi törvény alapján jelöli ki a hatóság -, szabálysértést követ el.
A törvénycsomag a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
A belügyminiszter indoklásában azt írta, hogy rengeteg illegális bevándorló él vissza a hatályos uniós jogszabályokkal: menedékkérelmet nyújtanak be, de az erről szóló döntést megelőzve szabadon mozognak az EU-ban, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent. A kormány szerint a törvény elfogadása után azonban „senki sem léphet jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére”
(MTI)
