Szigorúbb büntetést is kaphatnak a gyerekzaklatók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minősített esetben szigorúbban büntetné a törvény azokat, akik tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek sérelmére követnek el szexuális bűncselekményt – ezt tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.


A módosító javaslatot a Selmeczi Gabriella, Répássy Róbert és Horváth László (mindhárman Fidesz) által benyújtott, a tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szembeni fokozottabb büntetőjogi védelemről szóló törvényjavaslathoz fogadta el a bizottság, miután azt a parlament igazságügyi bizottsága is jóváhagyta.

Répássy Róbert elmondta, hogy a szocialista Bárándy Gergely kezdeményezte a módosító javaslatot az igazságügyi bizottság ülésén és egyetértenek azzal.

 

A módosító indítvány szerint öttől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő, ha az elkövető, illetve elkövetők a szexuális erőszakot a velük függőségi viszonyban lévő a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek sérelmére testi fenyegetéssel, vagy védekezésre képtelen állapotát kihasználva, továbbá azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva közösen követik el.

Az eredeti törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel legyen fenyegetett, ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, vagy egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt áll, függetlenül attól, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. 

Ezt a rendelkezést egészíti ki a most elfogadott módosító indítvány.

A törvényalkotási bizottság ülésén Bárándy Gergely azt mondta, hogy ezt a változtatást a Kúria is javasolta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.