Tizenegy év fegyházat kapott Portik Tamás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első fokon tizenegy év fegyházra ítélte Portik Tamást felbújtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Törvényszék. A másodrendű vádlott tettesként 10 évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették.


A több mint másfél évtizeddel ezelőtti gyilkosságra az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást. Az ügy hátterében kölcsönügyletekkel kapcsolatos elszámolási vita állhatott. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

A vádirat szerint Portik Tamás, aki 1994 és 2000 között – az olajügyletekkel kapcsolatba hozott – Energol Rt. igazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban.

Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette. A hatóságok őt gyanúsítják a Prisztás-gyilkosság mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással és Seres Zoltán, illetve testőre 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolásával.

A Prisztás-gyilkosság ügyében a vádhatóság szerint az áldozatot P. Tamás ismerőse, vádlott-társa, F. Ferenc csalta a III. kerületi Ladik utcába 1996. november 1-jén, ahol P. Tamás testőre, az ügyben szintén megvádolt H. István pisztollyal fejbe lőtte Prisztást. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

A büntetőperben felvonultatott terhelő bizonyítékok között voltak védett tanúk, akik másfél évtizeddel ezelőtt P. Tamás környezetében voltak, továbbá olyan büntetett előéletű emberek, akik korábban összeütközésbe kerültek a vádlottal. A védet tanúkat a bíróság egy másik helyiségéből zárt láncú videorendszeren eltorzított képpel, hanggal hallgatták meg, de előfordult, hogy P. Tamás a nevén szólította az addig anonim tanút.

Portik Tamás az ítélethirdetéskor (Fotó: MTI)

 

A kecskeméti maffiaperben 2006-ban jogerősen 12 év fegyházra ítélt, majd büntetése félbeszakítása miatt szabadlábra kerülő R. László és más büntetett előéletű személyek egybehangzóan számoltak be arról, hogy 1999-ben a belvárosban két alkalommal is autóba ültették őket, csuklyát húztak a fejükre és egy Budapest környéki házba vitték őket, ahol P. Tamás elmondta nekik, hogy az ő utasítására ölték meg Prisztást, illetve két másik embert, majd megeskette őket, hogy erről soha nem beszélhetnek.

Több tanú beszélt arról, hogy P. Tamás magas szintű rendőri kapcsolataival dicsekedett. Az egyik védett tanú szerint a vádlott azzal fenyegette: ha bemegy a rendőrségre, hogy beszéljen, még ki se jön, és ő már tudja, miről beszélt a rendőröknek. Továbbá P. Tamás el tudta intézni, hogy senki ne kérdezze a tanút a vádbeli cselekményekkel kapcsolatban másfél évtizeden át, egészen a magas rangú rendőri korrupció gyanújával V. László és társai ellen folyó nyomozás megindulásáig.

Több tanú a váddal egyezően azt adta elő, hogy tudomása szerint P. Tamás ölette meg Prisztást, ám a vádtól eltérően végrehajtóként nem H. Istvánt, hanem Jozef R. szlovák állampolgárt jelölte meg, aki ellen több büntetőeljárás van folyamatban, például Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt meggyilkolása, illetve az Aranykéz utcai robbantás miatt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.