Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tizenhat év fegyházbüntetésre ítélt a Székesfehérvári Törvényszék nem jogerősen egy húszéves perkátai férfit, aki egy évvel ezelőtt ötezer forintért leszúrta 85 éves ismerősét.
A bíróság az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben azt írta, a férfit előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében találták bűnösnek. A múlt pénteki ítélet nem jogerős, mert ugyan a vádlott tudomásul vette, de a védő a büntetés enyhítéséért, míg az ügyész a cselekmény minősítésének megváltoztatása és a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be.
Hozzátették, hogy a vádlott a másodfokú határozathozatalig előzetes letartóztatásban marad.
[htmlbox BDT]
A férfi tavaly február 10-én este felkereste 85 éves ismerősét azért, hogy pénzhez jusson. Korábban már többször kapott tőle kölcsönt, ezúttal azonban a vádlott elhatározta, hogy akár a sértett élete árán is pénzhez fog jutni.
Bemászott az ingatlan udvarára, elvett az idős embertől ötezer forintot, majd egy késsel szíven szúrta őt. A sértett még be tudott menni segítségért a házba, s kérte élettársát, hogy hívja a mentőket, de azután összeesett és meghalt.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
