Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tíz év alatt 26,5 millió forintot sikkasztott el egy szombathelyi társasház képviselője – közölte a Vas Megyei Főügyészség.
Székely Tamás főügyészhelyettes közölte: a nőt és bűntársát, egy férfit üzletszerűen elkövetett sikkasztással vádolja az ügyészség.
Tájékoztatása szerint a vádlott az egyik szombathelyi társasház közös képviselőjeként vagyonkezelői tevékenységet is ellátott, ennek során a beszedett közös költségből és felújítási alapból 2006 januárjától 2016. július közepéig 26,5 millió forintot sikkasztott el.
Hozzáfűzte: a közös képviselő megállapodott a társasháznak egyéni vállalkozóként rendszeresen munkát végző férfival, hogy az túlszámlázza az általa elvégzett szerelési munkákat, és készpénzben visszaadja neki a túlszámlázott összeg egy részét.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A vád szerint a férfi 3 éven keresztül 35 alkalommal, összesen 3,2 millió forint értékben számlázott túl a társasháznak, a kifizetett összegen pedig osztoztak.
A közös képviselőre börtönbüntetés és pénzbüntetés, bűntársára pedig felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta a Szombathelyi Járási és Nyomozó Ügyészség.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
