Trócsányi: demokratikus deficit jellemzi az EU-t

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A következő parlamenti ciklusban gazdaságélénkítő jogszabályokra van szükség – mondta többek közt a Figyelőnek az igazságügyi miniszter.

A lap csütörtöki számában megjelent interjúban a tárcavezető a magyar közigazgatási bírók kinevezéséről közölte: sajnálatos, hogy az ellenzék egy szakmai kérdést "politikai csőlátáson keresztül néz", megakadályozza a Közigazgatási Felsőbíróság felállítását, és "jogi érvek helyett politikai feltételezésekre alapozva vádaskodik".

Felidézte: az önálló közigazgatási bíráskodásnak Magyarországon komoly hagyománya van, és csak a kommunista hatalom szüntette meg 1949-ben. Ebben a kormányzati ciklusban kiteljesítették a közigazgatási bíráskodást, Magyarország történetében először fogadták el az önálló közigazgatási perrendet - magyarázta.

Trócsányi László a Lengyelországot érő brüsszeli kritikákat illetően kiemelte: a magyar-lengyel barátság "ritka kincs, szinte állócsillag a történelem viharos tengerén".

 

Arról is beszélt, hogy a jogállam fogalmát az Európai Bíróság joggyakorlata és az európai szerződések sem határozzák meg. Egyes uniós vezetők politikai alapon, szelektív módon, különbséget téve az egyes országok között előszeretettel hivatkoznak a jogállamiságra - jelentette ki. Kifejtette: ugyanaz a szabályozás politikai kontextusok alapján az egyik országban jogállamisági probléma, míg a másikban üdvözlendő. Úgy látja, jó lenne elkerülni még a látszatát is annak, hogy a közösségi érdekeket képviselő európai intézmények a jogállamisági mechanizmus működtetésével valójában egy ország választási kampányába szeretnének beavatkozni.

Az igazságügyi miniszter szerint az a felvetés, hogy az uniós támogatások kifizetését összekötnék egyfajta elvárt jogállami kritériumrendszerrel, politikailag és jogilag is veszélyes. "Nincsenek objektív kritériumok, zsarolási eszközként lehetne alkalmazni ezt" - mutatott rá. Hozzátette: vannak ma is működő fékek, ilyen a kötelezettségszegési eljárás és a bírói út.

Úgy vélte, az utóbbi időben az Európai Bizottság "a védekezéshez való jogot és így a tisztességes eljárást sértette meg" azzal, hogy egymás mellett futó, kiemelt ügyekben rendkívül rövid határidőket adott a válaszadásra.

Trócsányi László kiemelte: az EU demokratikus deficitje valós probléma. Ugyan mindenki fontosnak tartja az európai egységet, mégis egyfajta bizalmatlanság alakult ki az unió egyes intézményeinek működését illetően - mondta. Megjegyezte: az európai technokrata elit mintha félne a népszavazás intézményétől, ezért "az, aki uniós témában referendumot kezdeményez, könnyen megkaphatja a populista jelzőt".

Közölte: bár a legitimációja csekély, az Európai Bizottság az a szerv, amely "az európai játéktér központi szereplője". Ez a testület "irányít a pályán", ezért az Európai Tanács döntésein is sokszor túllép - vélte. Mint mondta, a következő évek nagy vitája arról szól majd, hogy az intézményi egyensúlyt miként lehet megtartani az unión belül, vannak ugyanis olyan veszélyes nézetek, amelyek a tagállamok döntési jogkörének a csökkentéséről szólnak.

A tárcavezető a nyílt társadalom ideológiájáról kifejtette: ez a világnézet neoliberális alapokon nyugszik, amely szerint "a társadalom a nemzettől független közösségek egyfajta koherens halmaza". E nézet szerint a nemzeti identitás helyett a multikulturalizmus az erény, az erre hivatott nem kormányzati szervek feladata pedig a polgárok ideológiai nevelése a kozmopolita világkép kialakítása érdekében - magyarázta. Hozzáfűzte: szerinte az állam csak veszélyeztetni tudja az egyén szabadságát, "nem védelmez, inkább árt", ezért az állam szükségszerűen rossz. Úgy vélte, ez a nézet az európai föderalizmus talaján áll, ezért a tagállami hatáskörök uniós szintre való telepítését tekinti jó iránynak a nemzetek feletti nyílt társadalmak kialakítása érdekében.

Trócsányi László hangsúlyozta: a magyar alkotmány fontosnak tartja a nemzetet alkotó homogén közösségek múltjának, jelenének, jövőjének védelmét. Az államnak anélkül, hogy paternalista lenne, védelmező szerepe van, a polgár számíthat a segítségére - mondta. Hozzátette: "kiállunk az egységes nemzet fogalma mellett, a nemzeti identitás kifejezésre juttatásának is hangsúlyos szerepet adunk".

Kiemelte: Magyarország az erős tagállamok unióját támogatja, amelyben egyenjogú partnerek együttműködése alakítja Európa jövőjét.

Kommentár az általános közigazgatási rendtartáshoz

Az általános közigazgatási rendtartás jogszabálytükör -átdolgozott kiadás

A kommentár bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest, valamint hogy a Ket. alapján kialakult gyakorlat mennyiben tartható fenn, és mely elemeiben milyen irányú változás szükséges az új eljárási törvény hatálybalépésével.

A jogszabálytükör pedig párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit.

 

Az igazságügyi miniszter emlékeztetett: az alaptörvény és az új kódexek alapjaiban újították meg a magyar jogrendszert, a rendszerváltás óta nem volt ilyen horderejű jogalkotás. A tavasszal kezdődő új parlamenti ciklusban is van még tennivaló, elsősorban a versenyképességet befolyásoló, gazdaságélénkítő jogszabályok területén. Míg ma a cégalapítás egyszerű, addig a felszámolás, a csőd és a végelszámolás még mindig túlbürokratizált és nem hatékony eljárás - vélekedett. Hozzátette: a cél az, hogy a jog jobban segítse a gazdaság versenyképességét.

Trócsányi László arról is beszélt, hogy "ha a polgárok életét a jog gúzsba köti, akkor a jog már nem a demokráciát szolgálja". "Túlszabályozás és felülszabályozás a jellemző egész Európára és így hazánkra is" - magyarázta. Úgy vélte, "mindenki jogot akar alkotni, és lehetőség szerint a legmagasabb szinten, még akkor is, ha arra nincs szükség".

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!