Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A börtönök zsúfoltságának felszámolását és hatékony jogorvoslati rendszer kiépítését javasoltaTrócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlésnek.
A parlament honlapján olvasható jogszabály-módosítás – amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának több elmarasztaló ítélete indokol – a férőhely-bővítési programot egészíti ki.
A tárcavezető a reintegrációs őrizet alkalmazási körének kiterjesztését indítványozza, azaz az elítéltek korábbinál szélesebb körét vonnák be a kedvezménybe, emellett hosszabb lehet az ott tölthető idő. Trócsányi László indoklása szerint ezzel csökkenthető a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben töltött időtartam, ami hozzájárul a telítettség részbeni enyhítéséhez.
Új elem a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti panasz, amit a bv-intézet parancsnokánál lehet tenni. Amennyiben alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményeket tapasztalnak, akkor egyebek mellett más zárkába helyezhetik át az elítéltet, vagy több szabad levegőn tartózkodást engedélyezhetnek neki, illetve megnövelhetik az egyes kapcsolattartási formák gyakoriságát vagy hosszát. A változtatás megnyitja a lehetőséget az elítélt átszállítására egy másik intézetbe.
Trócsányi László egyúttal egy új kártalanítási eljárást vezetne be, amely arányban állna a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel. A pénzbeli kártalanítás mértékét a büntetés-végrehajtási bíró határozná meg.
A javaslat felszámolja a különbséget az anyák és gyermekeik együttes elhelyezésében, vagyis a büntetés-végrehajtási intézetek anya-gyermek részlegén – egy speciális eljárás bevezetése révén – azokat a gyermekeket is elhelyezhetik, akik a büntetés végrehajtása előtt születtek. A hatályos szabályozás ezt eddig csak a végrehajtás során megszületett gyermekek esetében tette lehetővé.
Az elhelyezési körülményekkel összefüggő módosítások 2017. január 1-jén lépnének hatályba, az anya és gyermeke együttes elhelyezésére vonatkozó passzusok pedig egy évvel később lépnének érvénybe.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
