Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több ország mellett Magyarország sem támogatja az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvjavaslatot (PIF), valamint az európai ügyészség (EPPO) létrehozásáról szóló tervezetet – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter Brüsszelben, az uniós tagországok igazságügy-miniszteri tanácskozásának szünetében az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön.
Trócsányi László arról tájékoztatott, hogy az unió pénzügyi érdekeit érintő csalások elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslat lehetővé teszi, hogy a súlyos, határokon átnyúló áfa-csalás eseteiben a vádhatósági eljárás lefolytatása az Európai Ügyészség által, uniós szinten történjen.
Magyarország határozott álláspontja – több más tagállammal együtt – hogy az adóigazgatást érintő döntések egyhangúságot igényelnek. Magyarország tehát nem tudja támogatni a szabályozás létrejöttét, mivel az áfa-bevételek több, mint 95 százaléka a nemzeti költségvetésbe folyik és így a szubszidiaritás és az arányosság elvét is sérti, ezáltal felvethet szuverenitási aggályokat is – hangsúlyozta a miniszter.
Az Európai Ügyészség létrehozását illetően Trócsányi László hangsúlyozta, hogy abban három úgynevezett „opt-out”-tal rendelkező ország már eleve nem vesz részt (Nagy-Britannia, Dánia és Írország), emellett Svédország is bejelentette, hogy nem támogatja az Európai Ügyészség létrehozását. Hollandia és Lengyelország is fenntartásait hangsúlyozta.
A miniszter elmondta, Magyarország nem látja hatékonynak az Európai Ügyészség létrehozását, figyelemmel arra, hogy jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust), vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek jelenleg is eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Egy új intézmény létrehozatala óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna.
Az Európai Ügyészség, mint önálló intézmény létrehozatala Magyarország esetében az alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az abban rögzítettek szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője – hangsúlyozta Trócsányi László.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
