Új Ptk. – fontos változások, gyakorlati problémák I.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szombaton hatályba lép az utóbbi évtized egyik legnagyobb és legjelentősebb jogalkotási terméke, az új Polgári Törvénykönyv. Mik a legfontosabb változások? Milyen további gyakorlati problémákat vet fel a hatályba lépés? Erre keresték a választ a szakma nagyágyúi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. által, az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése alkalmából rendezett tudományos konferenciáján.


I. rész

2014. március 12-én az ELTE Aula Magna dísztermében került megrendezésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. által közösen szervezett tudományos konferencia az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése alkalmából. Az új Polgári Törvénykönyv legfontosabb változásait bemutató munkakonferencián hat különböző témában adtak elő a tudományterület legnevesebb hazai képviselői:

1. Kisfaludi András egyetemi tanár (ELTE ÁJK): A jogi személyek
Felkért hozzászóló: Csehi Zoltán egyetemi tanár (PPKE JÁK)

2. Menyhárd Attila egyetemi tanár (ELTE ÁJK): A dologi hitelbiztosítékok
Felkért hozzászóló: Győrfi-Tóth Péter ügyvéd (DLA Piper, Magyarország)

3. Faludi Gábor egyetemi docens (ELTE ÁJK): A szerződés érvénytelensége
Felkért hozzászóló: Kiss Gábor kúriai bíró

4. Vékás Lajos professor emeritus (ELTE ÁJK): A szerződésszegési kártérítési jog
Felkért hozzászóló: Leszkoven László egyetemi docens (Miskolci Egyetem ÁJK)

5. Fuglinszky Ádám egyetemi docens (ELTE ÁJK): A deliktuális kártérítési felelősség
Felkért hozzászóló: Bárdos Péter ügyvéd

6. Gárdos Péter ügyvéd (Gárdos-Füredi-Mosonyi-Tomori): Új és megújult szerződéstípusok
Felkért hozzászóló: Fazekas Judit egyetemi tanár (Széchenyi István Egyetem, ÁJK)

A most induló sorozatunkban a konferencián elhangzottakról számolunk be.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara dékánjának, Király Miklósnak az ünnepi megnyitó szavait követően a szervező Wolters Kluwer Kft. képviselője, Takács Tibor köszöntötte konferencia résztvevőit. Beszédében hangsúlyozta a konferencia ünnepi jellegét, hiszen már csak pár nap van vissza az új magánjogi kódex hatálybalépéséig. Felidézte az 1804-ben hatályba lépett francia magánjogi kódex egyik megalkotóját, Jean-Étienne-Marie Portalis-t, aki azt mondta 1804 márciusában az Államtanács egyik utolsó ülésén, hogy a Code Civil a magánjog alaptörvénye (droit fondamental). Ha kitekintünk a magánjog területére, a minden eddiginél szélesebb szabályozást lehetővé tevő új Polgári Törvénykönyvre is megállja a helyét ez a megállapítás, így minden bizonnyal magánjogunknak egy új alaptörvénye lesz a Ptk.

Köszöntőjében Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára is kiemelte az új kódex jelentőségét és azt hosszú évekig tartó alapos szakmai munkát, amely az egészet megelőzte. Ugyanis közel 16 éve, 1998 elején kezdődött meg az új Polgári Törvénykönyv előkészítése. A legjobb szakemberek bevonásával alakultak meg az egyes részterületek megalkotását előkészítő munkacsoportok. E kormányzati ciklusokon átívelő hatalmas feladat elvégzése során sok-sok tudós és nagy tapasztalattal rendelkező jogalkalmazó szakember munkájára támaszkodhatott a jogalkotó. Az 1998-ban megalakult Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjai már a kodifikáció kezdetétől dolgoztak a koncepción, majd a hatalmas terjedelmű normaszöveg elkészítésén. Mivel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény az Alkotmánybíróság döntése alapján nem lépett hatályba, és a kihirdetett törvénnyel kapcsolatban a jogi szakma részéről is számos észrevétel merült fel, szükségessé vált a jogszabály rendelkezéseinek, szabályozásának, elveinek átfogó felülvizsgálata. Annak érdekében, hogy egy szakmai konszenzuson alapuló polgári kódex születhessen, a Kormány 2010-ben az első intézkedései között döntött a kodifikáció folytatásáról, és az előkészítés újra Vékás Lajos egyetemi tanár vezetésével, a jogi szakma legkiválóbb képviselőivel, polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság, illetve polgári operatív szakmai bizottság, valamint a koncepcionális kérdésekben döntő főbizottság közreműködésével folytatódhatott.

Az államtitkár szerint egy ellentmondásmentes, minden részletében átgondolt szakmai tervezet készült el, amit 2012 tavaszán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium széleskörű szakmai és társadalmi vitára bocsátott. Hangsúlyozta, hogy a kodifikáció elérte a célját, mert egy koherens, a mai jogalkalmazást segítő, a bírói gyakorlatot normaszövegbe integráló törvény jött létre, amely figyelembe vette a 2010-ben hatályba nem lépett Ptk. hasznosítható megoldásait is. Ezt követően felidézte Sólyom László köztársasági elnök szavait, aki 2009-ben, a megfontolásra visszaküldő levélben így kommentálta az akkor elfogadott Polgári Törvénykönyvet: „Nincsen még egy olyan törvény, amely a mindennapi élet annyi összefüggését érintené közvetlenül, mint ez a törvénykönyv, nincsen még egy olyan törvény, amelyet olyan gyakran és fontos életviszonyokra alkalmaznánk, mint ezt.”

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot tavaly februárban fogadta el az Országgyűlés és a 2013. évi V. törvényként kihirdetett magánjogi kódex most szombaton, március 15-én hatályba lép. A Polgári Törvénykönyv elfogadásával pedig egy olyan civiljogi kódexe lesz Magyarországnak, amely komplex módon tekinti át a magyar magánjogi szabályozás hatályos jogszabályi rendszerét, beépítve a bírósági gyakorlat maradandó vívmányait, továbbá eleget tesz Magyarország Európai Uniós és más nemzetközi kötelezettségének, ráadásul tekintettel van a hazai és külföldi tudományos munkák eredményeire is.

Kiemelte, hogy az új Ptk. megalkotása a magánjogi reformhoz önmagában nem volt elegendő, a Ptk. elfogadásával a magánjogi jogalkotás nem ért véget. Az Országgyűlés által elfogadott koncepcionális változások ugyanis jelentős átgondolást igényeltek a teljes jogrendszer vonatkozásában. Az új Ptk. elfogadása szükségessé tette a jogrendszer áttekintését és a kapcsolódó jogszabályok megalkotását. Az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerült jogalkotási feladatok egyrészt új jogszabályok megalkotását, másrészt a meglévő jogszabályok módosítását jelentették, harmadrészt olyan szabályozás kialakítását, ami egyértelművé teszi a jogalkalmazók számára, hogy 2014. március 15-étől konkrét esetben melyik jogszabályt alkalmazzák. A kódex új normái ugyanis hosszú évtizedekig felvetik még az új Ptk. és a jelenleg hatályos magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket. Elkerülhetetlen, hogy a hatályos rendelkezéseket a megkezdett ügyekben, folyamatban lévő jogviszonyoknál még jó néhány évig alkalmazni kelljen.

Az új Ptk.-hoz szükségszerűen kapcsolódó, azt mintegy utánkövető jogalkotói munka ugyancsak hatalmas kihívás elé állította valamennyi jogterület kodifikátorait. Ezt kellően példázza akár a mintegy 190 törvényt módosító, tavaly decemberben elfogadott törvény (2013. évi CCLII. törvény), de akár a rendeleti szintű jogalkotás is. A Polgári Törvénykönyv és a kapcsolódó törvények elfogadásával a jogalkotási folyamat úgymond véget ért, a törvény hatálybalépésével most már a jogalkalmazóké a főszerep.

Vékás Lajos, az új Polgári Törvénykönyv egyik megalkotója a törvény hatálybalépésének napja és 1848. március 15-e közötti összefüggést elemezte köszöntő beszédében. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésének megválasztott időpontja ugyanis egész konkrétan kapcsolódik 1848-hoz, mert az 1848. évi XV. törvény, az áprilisi törvények egyike határozott arról, hogy polgári törvénykönyvet kell alkotni Magyarországon az ősiség eltörlésének alapulvételével. Lényegében a Polgári Törvénykönyvhöz és a 2014. március 15-hez vezető út első kapavágását az 1848. évi XV. törvény tette meg. Külön köszönetét fejezte ki a Kormánynak, hogy végig kiállt a Ptk. szakmaisága mellett és változatlan formában terjesztette be az Országgyűlésnek a tervezetet. Álláspontja szerint ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Polgári Törvénykönyv szakmaiságát egy-két kérdést leszámítva sikerült végig megőrizni.

A konferencia célja, hogy megvizsgálja, milyen problémák, jogalkalmazási kérdések vetődnek majd fel az új kódex hatálybalépésével. Ennek érdekében a 6 téma megvitatására egy-egy, a kodifikációban részt vett és egy másik szakmailag felkészült, de a megalkotásban részt nem vett előadót kért fel.

Vékás professzorhoz szorosan kapcsolódva Kisfaludi András is a közös munka megkezdésére buzdított mindenkit, de hangsúlyozta, hogy ezt a munkát nem úgy kell érteni, hogy most kezdünk el megismerkedni az új Polgári Törvénykönyvvel, mert ahhoz már késő lenne, ha most akarnánk először kézbe venni, hiszen amikor már csak kettőt kell aludni, hogy hatályba lépjen, már nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy az alapismereteket nélkülözzük.

A beszámolót következő cikkünkben folytatjuk Kisfaludi András előadásával.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

 

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és az egyes előadásokra jelentkezés itt

 

Az írás az Ars Boni jogi folyóiratban jelent meg, az ars boni az Ügyvédvilág.hu szakmai partnere.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.