Új törvényt fogadtak el a választottbíráskodásról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A törvény a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet.
A választottbíráskodás megújult rendszeréről szóló részletes cikkünket itt olvashatja.
Az Országgyűlés 136 igen, 2 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el a választottbíráskodásról szóló új törvényt.
A jogszabály az 1994-ben hatályba lépettet váltja fel. Egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet.
Továbbra is fennmarad a Sport Állandó Választottbíróság, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett választottbíróság.
A jogszabály indoklása szerint a kormány azt várja az új törvénytől, hogy vonzóbbá teszi a magyar befektetési környezetet a külföldieknek. A magyar vállalkozásoknak pedig azért lehet előnyös, mert a gyorsabb, magasabb színvonalú választottbíráskodás miatt nagyobb arányban tudják elérni külföldi partnereiknél, hogy a magyar állandó választottbíróságot válasszák, ez pedig költségkímélőbb számukra.
A kereskedelmi választottbíróság vezető testületébe, az elnökségbe az elnököt és két tagot a MKIK, egy-egy tagot pedig a megszűnő állandó választottbíróságokat létrehozó, illetve működtető szervezetek, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség delegál. A Magyar Ügyvédi Kamara is egy tagot küld a testületbe.
Az elnök és az elnökségi tagok megbízatása három évre szól, és egyszer delegálhatók újra. A delegáló szervezeteknek joguk lesz indoklás nélkül visszahívni küldötteiket. Ezt a rendelkezést azzal magyarázták a törvény indoklásában, hogy ezzel tartható fenn és kényszeríthető ki a kereskedelmi választottbíróság törvényes működése.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A jogszabály szerint az elnökség jelölheti ki a választottbírákat akkor, ha a felek azokról nem tudnak megállapodni, vagy ha a felek által jelölt választottbírák nem tudnak megállapodni a választottbírósági tanács elnökéről. Ekkor lesz szerepe az úgynevezett választottbíró-ajánlási listának, ahonnan az elnökség a választottbírót jelöl ki.
Az elnökség csak olyan, a feladat ellátására alkalmas, kiváló szakmai tudású, hetvenedik életévét még be nem töltött nevét veheti fel a listára, aki jogász munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a jogi szakvizsgát tett.
Rögzítették: a választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság az ítéletet a több között akkor érvénytelenítheti, ha úgy ítéli meg, hogy a vita a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat, vagy a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell alkalmazni.
(MTI)
