Új törvénytervezeteket készít elő a lengyel elnök

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Andrzej Duda lengyel államfő vállalja a felelősséget az igazságügyi reformért, új törvénytervezeteket készít elő, a kormány elvárása az, hogy ezek a Beata Szydlo miniszterelnök által kitűzött három célt valósítják meg – jelentette ki kedden Rafal Bochenek kormányszóvivő a lengyel elnök előző napi döntését kommentálva. 

Andrzej Duda hétfőn bejelentette: nem írja alá a lengyel a parlament által már elfogadott törvényjavaslatokat az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) és a legfelsőbb bíróság átalakításáról.

Bochenek nyilatkozatával egyidőben Duda szóvivője közölte: az államfő aláírta a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt.

A kormányszóvivő elmondta: „nehéz megérteni” az államfő döntését a kettős vétóról. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a kormányfő és az államfő közötti kapcsolat „olyan, amilyennek a legfelsőbb állami szervek közötti viszonynak lennie kell”.

„Tudjuk,  hogy az elnök úr új kezdeményezésre vállalkozott az igazságyügyi reformot illetően, ez ügyben felelősséget vállalt” – szögezte le Bochenek. Emlékeztetett arra, hogy Duda hétfőn kilátásba helyezte, két hónapon belül előterjeszti új tervezeteit.

Bochenek aláhúzta: a kormány kész a reformra, tudja, mit akar elérni, milyen elemeket kell tartalmaznia az új szabályozásnak. Mint mondta, reméli, hogy az államfői tervezet azt a három célt tartalmazza majd, melyet Beata Szydlo kormányfő fogalmazott meg előző esti, a közmédiában sugárzott beszédében.

E célokat a kormányszóvivő úgy foglalta össze: az igazságügy megnyitása új emberek számára, a bírósági eljárások felgyorsítása, a igazságszolgáltás „nagyobb fokú demokratizálása”.

Hangsúlyozta: a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által előkészített, az államfő által részben megvétózott reform több nyugat-európai országban érvényes előírásokat tükrözött. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt napokban, sőt, a hétfői elnöki kettős vétót követően is tüntetéseket szervező ellenzék arra használja az összes, a PiS által kezdeményezett változást, hogy átvegye a hatalmat. Bochenek szerint a lengyel belpolitikába sok „külföldi alany” is beavatkozott, „hatalmas érdekcsoportok diszkreditálni akarták a reformot”.

[htmlbox jogtar_kepzes]

E témában kedden Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter is nyilatkozott a lengyel közszolgálati rádiónak. Arra vonatkozóan, hogy  bejelentések szerint többek között a tervezett lengyel bírósági reform miatt  az Európai Bizottság (EB) szerdán javasolhatja Lengyelországgal szemben az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikke szerinti eljárást, Waszczykowski hangsúlyozta: amíg Lengyelországban nem zárult le az igazságügyi reformot érintő törvényhozói folyamat, alaptalan lenne az ebbe való beavatkozás.

„Remélem, hogy a bizottság holnap csupán leszögezi: a jogalkotási folyamat leállt, illetve elhalasztódott, s nem megy bele semmiféle vitába, nem is beszélve valamilyen álláspontról” – hangsúlyozta a külügyminiszter. Egyúttal azt hangoztatta, hogy Lengyelország szuverén állam, semmilyen nemzetközi intézmény nem avatkozhat be, amikor „változásokat, reformokat hajt végre, megvalósítja a nemzeti érdeket”.

(MTI)

---