Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádat emeltek a Szegedi Vadaspark területén, de az intézménytől függetlenül uniós támogatással épült játszótérrel kapcsolatos 2013-as csalási ügyben – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán.
Két férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettével, harmadik társukat különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja az ügyészség.
A vádirat szerint a Szegedi Vadaspark területén épült játszótér kialakítására és üzemeltetésére, valamint egy interaktív látogatótájékoztató rendszer létrehozására 2013-ban jogosulatlanul vettek igénybe mintegy 185 millió forint hazai és európai uniós támogatást. A projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben szereplő költség csupán 15 százaléka volt.
[htmlbox BDT]
A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezésére valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a tájékoztató rendszer szoftverének unión kívüli felhasználására. A számítógépes program ekkor még el sem készült, a harmadik vádlottnak pedig nem volt felhatalmazása a társaság képviseletére. A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, offshore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal legálisként tüntessék fel a jogosulatlanul felvett támogatás összegét.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
