Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy volt adóhatósági vezetővel szemben, aki a vád szerint ügyvéd ismerőse kérésére jogosulatlanul kért le adatokat az adóhatóság nyilvántartásából – közölte a főügyészség vezetője.
Ibolya Tibor főügyész közleményében azt írta: a vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja 2010 őszétől vezető beosztású adóhatósági tisztviselőként Budapesten dolgozott, munkakörének ellátásánál hozzáfért az adóhatóság irataihoz és nyilvántartási rendszereihez. Az ügy másodrendű vádlottja ügyvédként tevékenykedett.
A vád szerint az ügyvéd 2011 októbere és 2012 februárja között rávette az elsőrendű vádlottat arra, hogy az általa meghatározott cégeknek nézzen utána az adóhatóságnál, kísérje figyelemmel a velük kapcsolatos adóhatósági eljárásokat, és minderről tájékoztassa, hogy ezen belső információk felhasználásával jogtalan előnyre tehessen szert az ügyfeleinél.
Változásfigyeltetés |
|---|
|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
Az adóhatóságnál vezető beosztásban dolgozó elsőrendű vádlott az adóhatósági nyilvántartásokhoz való hozzáférési jogát kihasználva, kötelezettségeit megszegve, törvényes alap nélkül rendszeresen kért le jogtalanul adatokat az ügyvéd által meghatározott hat cégről, az eredményről pedig telefonon tájékoztatta a másodrendű vádlottat, ezáltal jogtalan előnyt biztosítva neki.
A Fővárosi Főügyészség a volt adóhatósági vezetőt hatrendbeli hivatali visszaéléssel, ügyvéd társát pedig ezen bűncselekményekre felbujtással vádolja.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
