Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közalkalmazottként dolgozó férfi 2016 tavaszán egy szakmai megbeszélésen vett részt. A közintézmény vezetője a helyettesei jelenlétében felhívta a vádlottat arra, hogy a munkaköréből adódó feladatait a szakmai előírásoknak megfelelően lássa el ellenkező esetben kilátásba helyezte a vádlott munkaviszonyának megszüntetését. A vádlott a fentiek miatt rávette vádlott-társát és egy ismeretlen személyt arra, hogy az intézmény vezetőjétől és két helyettesétől súlyos fenyegetéssel pénzt szerezzenek.
A férfi ismeretlen társa 2016 májusában az egyik igazgatóhelyettest a lakása előtt fenyegette meg, és 16.000.000,- forintot követelt tőle. A vádlott társa másnap telefonon zsarolta meg a sértettet és felszólította az előző nap követelt összeg átadására.
[multibox]
A zsarolást követően az intézmény egyik vezetője rendőrségi feljelentést tett, amelyről az elkövetők tudomást szereztek és mindhárom sértettnek azonos tartalmú zsaroló levelet küldtek, amelyben már 50.000.000,- forint átadását követelték a sértettektől. A követelést és a fenyegetést telefonon is megismételték, sürgetve a pénz átadását, amire azonban nem került sor, mert a rendőrség röviddel az eset után a elfogta a közalkalmazottként dolgozó férfit. A nyomozás alapján a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség két személy ellen súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a Debreceni Járásbíróságon
A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség az előzetes letartóztatásban lévő vádlott és szabadlábon védekező társa ellen három rendbeli súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. A vádiratban mindkét vádlottal szemben börtönben letöltendő szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta.
A tényállás alapján a vádlottakkal szemben ugyan zsarolás kísérlete miatt emeltek vádat, azonban a Büntető Törvénykönyv (továbbiakban: Btk.) 10. § (2) bekezdése szerint a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
A Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja alapján a vádlottak bűnszövetségben követték el a zsarolás kísérletét, ezért a Btk. 367. § (2) bekezdés a) pontja alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.
(ugyeszseg.hu)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
