Változhat a hálapénz elfogadásának minősítése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Legfőbb Ügyészség, amely a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) kezdeményezésére vizsgálta meg a kérdést.


Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője kedden az MTI-vel azt közölte, hogy a módosítást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál kezdeményezték, mert a hálapénz elfogadásával kapcsolatban felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű.

Az ügyészség álláspontja szerint a jelenlegi tényállás, miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésnek ad teret, nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét – olvasható a közleményben.

A rezidensszövetség még április végén fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását.

Dénes Tamás, a szövetség elnöke akkor azt írta, azért fontos az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázása, mert az új büntető törvénykönyv alapján előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

A rezidenseket tömörítő szervezet első körben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A két tárca állásfoglalása szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje.

Az ügyészségi megkeresésre Polt Péter egy nappal később egy rádióinterjúban a rezidensszövetség által felvetett problémát valósnak nevezte és ígéretet tett arra, hogy válaszolni fognak rá. Mint mondta, megvizsgálják, hogy mit mond a törvényszöveg, továbbá azt, hogy mi lehetett azzal a jogalkotó akarata, és ez alapján
alakítják ki az álláspontjukat. Ugyanakkor hozzátette: ez nem egy szokványos forma, az ügyészség nem szokott ilyen állásfoglalásokat kiadni.

Fazekas Géza keddi tájékoztatása szerint az ügyészség elemezte a rezidensszövetség által felvázolt jogi problémát és arra a következtetésre jutott, hogy a büntető törvénykönyv vesztegetés elfogadására vonatkozó normaszöveg értelmezése során markáns jogi érvek szólnak úgy a büntetőjogi felelősség megállapítása, mint annak hiánya mellett.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.