Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hitelezői hozzájárulás nélkül is megszüntethető lenne a felszámolási eljárás azon adós ellen, aki rendezi a tartozását – az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteki ülésén pontosította a csődtörvény erről szóló módosítását.
A kormánypárti előterjesztés ezt azzal indokolja, hogy a tartozás maradéktalan kiegyenlítésével megszűnt az a körülmény, amelyre alapozva a bíróság korábban az adós fizetésképtelenségét állapította meg és ennek alapján elrendelte a felszámolást.
A testület a jövő évi költségvetést megalapozó csomaghoz egy olyan változtatást is elfogadott, amely szerint a csődtörvény ezen módosítását a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Az előterjesztés indoklása kimondja: a fizetőképessé vált adósra vonatkozó szabályokat minden olyan ügyben érvényesíteni kell, amelyben a felszámolási eljárás ténylegesen még nem vette kezdetét azzal, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzést közzétették volna a Cégközlönyben.
Szilágyi György (Jobbik) szerint a változtatás a piaci versenybe kíván beleszólni, az szerinte konkrét cégek vitájáról, az állami cégként működő és jelentős támogatásban részesült Malév GH-ról, és a Budport Kft.-ről szól, előbbit előnyben részesítve.
Felvetésére Czepek Gábor állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár azt felelte: a felszámolási eljárás jelenlegi logikája is az, hogy fizetésképtelen cégek kerülhetnek felszámolási eljárás alá. Legitim jogalkotó cél, hogy aki rendezi tartozását az bennmaradjon a gazdasági vérkeringésben. Rámutatott: szakmai körökben megfogalmazódott, hogy az eddigi szabályozás, amely a hitelező hozzájárulásához köti az eljárás megszüntetését, lehetőséget ad a hitelezői visszaélésre. Szerinte az említett ügy csak rávilágított erre az állításra.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
