Változott a versenytörvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A több ponton is módosított versenytörvény alapján egyebek mellett negyedére csökken az igazgatási szolgáltatási díj, hatékonyabbá válik a fúziókontroll, több támogatást kapnak a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködni kívánók, valamint megtörtént a versenyjogi kártérítési irányelv szabályainak átültetése is a jogszabályba – közölte a GVH.


A hivatal összefoglalása szerint az új rendelkezések hatálybalépésével a jövőben a vállalkozásokat csupán bejelentési kötelezettség terheli a meghatározott küszöbértéket elérő összefonódásoknál, és a törvényi feltételek fennállásakor a hatóság hivatalból indít eljárást a fúzió versenyhatásainak vizsgálatára. A módosítás szerint a bejelentések elintézésére és ez alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítására 8 napja lesz a versenyhivatalnak. Míg korábban a fúziókérelemhez 4 millió forint igazgatási szolgáltatási díj társult, a módosítás hatására ez az összeg egymillió forintra csökken.

A fúziót továbbra is abban az esetben kell bejelenteni, ha az összefonódással a vállalkozások együttes árbevétele meghaladja a 15 milliárd forintot, az árbevétel-növekmény azonban a korábbi 500 millió forintos küszöbértékről egymilliárd forintra emelkedik. A törvény alapján a nettó árbevételek számításakor a magyarországi forgalmat, a belföldi értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni – jegyezték meg.

A GVH új jogosultságot is kap, a bejelentési küszöbszámokat el nem érő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha a vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az 5 milliárd forintot, és felvetődik, hogy az összefonódás jelentős mértékben csökkentheti a versenyt. A jogbiztonság érdekében a vállalkozásoknak az ilyen összefonódásokat is be kell jelenteniük. Bejelentés hiányában ezekben az esetekben csak az összefonódás végrehajtásától számított legfeljebb hat hónapig lesz lehetőség hivatalból történő eljárásindításra.

 

A módosítás lehetőséget teremt továbbá az összefonódások esetében is helyszíni kutatásokra („rajtaütésekre”), továbbra is bírói engedéllyel, akkor, ha valószínűsíthető a végrehajtási tilalom megsértése, az összefonódás-bejelentésben lényeges tény elhallgatása vagy nem a valóságnak megfelelő közlése.

A törvénymódosítás egyúttal csökkentett bírsággal ösztönzi a vállalatok együttműködését a GVH-val. A korábban bevezetett egyezségi eljárás keretében a versenyhivatal  – a korábbi 10 százalék helyett – 30 százalékos bírságcsökkentéssel jutalmazhatja a vállalkozásokat. Emellett lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozások akár teljes bírságelengedésre vagy 50 százalékig terjedő bírságcsökkentésre nyújtsanak be engedékenységi kérelmet a GVH-nak a viszonteladási árrögzítést tartalmazó vertikális megállapodásoknál is. Ezzel együtt megszűnik az ilyen korlátozások csekély jellegűvé minősíthetősége (10 százalék alatti részesedés esetén).

A jogalkotó a versenytörvény módosításával eleget tett az uniós irányelvi kötelezettségnek, amely 2016. december 27-iki határidőt írt elő a  jogszabályi rendelkezések hatályba léptetésére.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

Kötvényesek helyett vendégbefektetők

A tavaly elfogadott új idegenrendészeti törvény úgy szabályozza a vendégbefektetői vízum fogalmát, hogy vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Ahogy azt dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője elmagyarázta, az új programban az számít vendégbefektetőnek.

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.