Változtak a cégnyilvánosság szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Meghatározták az uniós cégnyilvántartások, cégjegyzékek összekapcsolásának szabályait.


Az Országgyűlés 146 igen, 1 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadta a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosítását.

A jogszabály egy uniós irányelv átültetését célozza, amely a tagállami cégnyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolásának szabályait határozza meg. A nyilvántartásokat összekapcsoló közös uniós rendszert Business Registers Interconnection Systemnek (BRIS) hívják.

Ezzel uniós szinten lehetővé válik a jövőben, hogy az e-Justice portálon a cégekkel és más tagállamokban nyitott fióktelepeikkel kapcsolatosan a nemzeti nyilvántartásokban tárolt információkhoz egyéni felhasználók is hozzáférjenek.

Az adatok egy szűk köre (a cég neve és jogi formája, a cég székhelye, valamint a cég cégjegyzékszáma) ingyenesen lesz elérhető.

(MTI)

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.