Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) cáfolta, hogy a szabálysértési törvény „közjogi érvénytelenségben szenved”, ahogy azt szerintük a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja sugallta.
A tárca arra reagálva juttatott el közleményt az MTI-hez, hogy a csoport vezetője, Feleky István kúriai bíró által tartott keddi háttérbeszélgetésen elhangzott: a szabálysértésekről szóló törvény vizsgálata során az is felmerült, hogy „az Országgyűlés nem a törvénytervezet végső változatát fogadta el, a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában mégis a véglegesített törvénytervezet került kihirdetésre”.
A joggyakorlat-elemző csoport azonban leszögezte, hogy – a jogalkotásról szóló 2010. évi törvény alapján – a közlönyben kihirdetett jogszabályt kell hitelesnek tekinteni, és az esetleges közjogi érvényesség kérdésében kizárólag az Alkotmánybíróság dönthet.
Az IM szerdán azt közölte: az ügy vizsgálatát követően rögzíti, hogy a Magyar Közlöny kiadásának eljárása teljes mértékben megfelel a jogszabályoknak.
„Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny, amely minden esetben az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök által aláírt törvények szövegét hirdeti ki. A Kúria szabálysértési ügyek bírói gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportja ezt kérdőjelezte meg, amikor azt sugallta, hogy a szabálysértési törvény közjogi érvénytelenségben szenved, majd ezt a sajtóban megerősítette. A Magyar Közlöny kiadásáért felelős Igazságügyi Minisztérium értetlenül áll a sajtóban megjelent állítás előtt és azt a leghatározottabban cáfolja” – áll a közleményben.
Mint írták, a csoport által említett törvényszöveget a Magyar Közlöny 2015/195. száma abban a formában tartalmazza, ahogy azt az Országgyűlés elfogadta és az arra jogosultak azt aláírták. E tényt az Országgyűlés honlapján közétett nyilvános irományok is alátámasztják – tették hozzá.
(Forrás: MTI)
Public Governance, Administration and Finances Law Review |
|---|
|
A lap angol nyelvű nemzetközi közigazgatási és közpénzügyi folyóiratként került megalapításra. Tematikáját, tartalmát tekintve alapvetően tudományos jellegű, de a kiadványban helyet kap a joggyakorlat- és jogesetelemzés, szakmai fórumok is. Megrendelés >> |
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
